Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 3. szám - FORRÁS ÉS ÉRTÉK - Sallai Balázs: "Az addig fennállott társadalmi rend megbontását elősegíteni törekedtek". Igazolási eljárások Debrecenben, 1919-1920
38 Levéltári Szemle 72. évf . 38 6. Vett- e részt kényszerítés nélkül 1918. október 31. után, vagy közvetlenül azt megelőzően olyan népgyűlésen, szakszervezeti vagy más gyűléseken, melyeknek czélja a fennálló jogi és társadalmi rend erőszakos megváltoztatása volt? 7. Tartott- e beszédet ilyen gyűlésen? 8. Vett- e részt olyan egyesülésben vagy mozgalomban, mely a fennálló jogi és társadalmi rend erőszakos megváltoztatására törekedett? 9. Vett- e részt egyeseknek hivatalukból elmozdítása, szabadságukban korlátozása vagy megfélemlítése czéljából véghezvitt cselekményekben, vagy volt- e előzetes tudomása ilyen cselekmények tervezéséről? 10. Adott- e vagy rendelt- e adni pénzt vagy más vagyoni értéket a magáéból vagy közvagyonból forradalmi törekvések támogatására, vagy a forradalomban közreműködő emberek segítésére? 11. Folytatott- e társadalmi érintkezést a forradalmi mozgalomban élénken résztvevő emberekkel s ha igen, folytatása volt-e ez a forradalom előtt már fennállt érintkezésnek, vagy csak a forradalom alatt keletkezett?” 14 Az alakuló ülésre a felhívás közzététele után két nappal, 1919. december 23-án került sor, ám a tényleges működést csak az új évben kezdték meg.15 Az első érdemi ülésre 1920. január 9-én került sor.16 Számos ülés jegyzőkönyve tanúsítja, hogy a bizottság nem csupán az írásos válaszadások alapján járt el, hanem néhány esetben lakossági bejelentések is munkájuk alapját jelentették,17 s minden ilyen ügyet részletesen vizsgáltak is, legalábbis a ránk maradt dokumentáció erre enged következtetni. Tizenhárom tisztviselő esetén az eljárást meg sem indították, mivel e személyek ellen már bűnvádi eljárás volt folyamatban. Ezek közül néhányan a Vörös Hadsereg tagjai voltak, s mint ilyenek, erőszakos cselekményeket (vagy akár emberölést) követtek el, míg mások kisebb bűncselekmények vádjával álltak bíróság elé, s hat orvost azért vontak felelősségre, mert a vád szerint „kommunista szervezetet alapítottak”, valamint két személy ellen a forradalmi törvényszékben való szerepvállalásuk miatt indult büntetőeljárás.18 Az 1920. január 12-i és 17-i ülés alkalmával foglalkozott a bizottság a városi közalkalmazottak szabadszervezetének irataival és jegyzőkönyveivel, ugyanis az ezen szervezetben való tagság már eleve alapos gyanú árnyékát vetette az eljárás alá vont személyekre. Ennek magyarázata az, hogy a szabadszervezetet néhány magasabb rangú törvényhatósági alkalmazott hozta létre, sőt alapszabályát dr. Miszti Károly, akkori tiszti főügyész fogalmazta, még a tanácskormány hatalomra kerülése előtt, érdekvédelmi célokból. E szervezet a 133 nap alatt azonban a Közalkalmazottak Országos Egyesülete debreceni fiókszerveként működött, s azon tagjai, akik nem léptek ki belőle, kommunista magatartás gyanújába ke-14 MNL HBML IV. 1414. b. 79. d. iktatószám nélkül 15 MNL HBML IV. 1403. j. 1. k. 16 Uo. 17 Pl.: MNL HBML 1403. j. 1. k. 1920. január. 12. és 13. jegyzőkönyvek 18 MNL HBML IV. 1403. j. 1. d. A proletárdiktatúra alatti szereplésükért felelősségre vont személyek kihallgatási és egyéb iratai Sallai Balázs
