Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - Nagy Ágnes: A magánélet dokumentációs univerzuma : elméleti megfontolások és gyakorlati tapasztalatok a magániratgyűjtés terepén. 2.
22 Levéltári Szemle 72. évf . 22 Levéltári Szemle 72. évf . metrikus jelleg testvéri ágakon. 23 A leszármazások összeállítása a generációk egymás mellé állítását is lehetővé teszi a többgenerációs családi hagyatékok összehasonlításában, s a nemeket elkülönítve az egyes férfi és női generációk különböző fondokban való párhuzamos jelenlétét is meg tudja mutatni. Az iratokat hátrahagyó egyének születési idejének összevetésével az eltérő fondokban azonos generációk jelenléte mutatható ki. 24 A leszármazási tábla összeállítása ugyanakkor más tekintetben is alapot nyújthat a családi fondok áttekintéséhez. Segítségével hálóként vetíthetjük egymásra a leszármazási rendet és az iratok nemzedékek, családi ágak és családtagok szerinti szerkezetét, ezzel megfoghatóvá téve egy adott irathagyaték alapszerveződését. Tisztázni szükséges ugyanis, hány nemzedéket fog át az adott irathagyaték, valamint azt, hogy hol kezdődik a család írott emlékekben őrzött története a család irataiban nem dokumentált nemzedék(ek)hez és időszakokhoz képest. Majd ezeket a generációkat egy idővonalon elhelyezve összevethetővé tehetjük őket a többi fondban megjelenő nemzedékekkel. Az iratok által lefedett nemzedékek száma és azok időbeli elhelyezkedése ily módon alapvető információt nyújt a családi irathagyatékok felméréséhez, azok egymással való összevetéséhez. Az írott családi múlt, illetve emlékezet indulását képviselő iratokat, fotókat a leszármazási tábla révén a család vertikális, azaz kronologikus és generációs, másrészt horizontális, azaz rokonsági rendjében helyezzük el, a család rendszerében láttatva az egyes családtagokat. S ugyanígy megmutatkozik az is, hogy a család mely ága vagy ágai hagytak hátra és őrizték meg irataikat, s melyek nem. Az irataik által képviselt nemzedékek megragadása ugyanakkor kérdéseket is felvet. Nem magától értetődő az első olyan generáció meghatározása, amely iratokat hagyott maga után. Érdemes különbséget tenni azon esetek között, amikor inkább csak a felmenőkre vonatkozó iratokról beszélhetünk (egy-egy szál irat, töredékek) családtagok szerinti elkülönítés nélkül, és amikor már egy-egy családtaghoz, annak életpályájához köthetjük azokat. Sokszor az iratanyag kezdő éve jóval korábbra nyúlik vissza, mint amikortól iratokat hátrahagyó nemzedékekről beszélhetünk, így az évkör és az iratokban megjelenő generációk száma gyakran nem vág egybe. Az évkör kiterjedtsége nem feltétlenül jelenti a lefedett nemzedékek nagyobb számát is. A családi iratok őrzésének társadalmi gyakorlatát vizsgálva mindenképpen külön kell kezelni a felmenőkre vonatkozó töredékes iratok őrzését és a családtagok szerinti irathagyatékok őrzését. Az iratok és a fényképek kettőse szintén nehézséget jelent az egyes fondokban megjelenő generációk meghatározásában. Ha a fényképeket az iratok egy fajtájának tekintjük, akkor az iratokat hátra nem hagyó, de a fényképeken megjelenő nemzedékeket, családtagokat is számításba kell venni. Ugyanakkor szükséges, hogy különbséget tegyünk iratokat is hátrahagyó és iratokat hátra nem hagyó nemzedékek között, hiszen az iratok generációnkénti családi őrzése az egyik meghatározó szempontunk a magániratok fennmaradásának vizsgálatában. Ha társadalmi-kulturális gyakorlatként tekintünk rá, 23 Lásd például: BFL XIII.72 Kovács–Bugsch–Havasy–Nyárasdi család iratai; BFL XIII.81 Szemere– Kürthy–Magyar–Visy család iratai 24 Nagy, 2019: 55. Nagy Ágnes
