Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - Nagy Ágnes: A magánélet dokumentációs univerzuma : elméleti megfontolások és gyakorlati tapasztalatok a magániratgyűjtés terepén. 2.
21 2022/1. ▪ 15 – 26. 21 ban csak az összehasonlítás nyomán mutatkozik meg, mivel a legkevésbé sem magától értetődő, mit is jelent a „ritka” vagy az „egyedi” jelzővel ellátott magánirat-együttes. 21 Ahhoz viszont, hogy a családi fondok, illetve az azokat létrehozó családok összevethetők legyenek egymással, egységes leírási szempontrendszerre van szükség, amelyet a feltérképező munka részeként dolgozunk ki. Ennek egyrészt az adott család származását, történetét, társadalmi elhelyezkedését kell felölelnie, másrészt a fond időbeli és nemzedéki kiterjedtségét, valamint a fondot alkotó iratok tartalmi jellegzetességeinek, azaz irattípus szerinti összetételének, struktúrájának, keletkezési idejének, s az azokban megjelenő tipikus eseményeknek, tartalmi súlypontoknak a kimutatását kell szolgálnia. A fondképző családok leírásánál a következő elemekre fordítunk kiemelt figyelmet. Gyakorlatunkban a fondleírás szerves részét képezi a leszármazási táblák összeállítása, részben az irathagyatékokban található leszármazási iratok – anyakönyvi kivonatok gyászjelentések, családtörténeti adatgyűjtések, családfák –, részben az ezt kiegészítő családtörténeti kutatás alapján. Amennyiben ez lehetséges, célszerű egy-két generációval az iratokat hátrahagyó első generációtól időben visszafelé menni a leszármazási adatok összegyűjtésében, hogy a család származása, társadalmi mozgása láthatóvá váljon. A földrajzi és társadalmi mobilitás nyomon követéséhez a születési és halálozási időpontok mellett feltétlenül szükség van a településnevek feltüntetésére is, sőt a házasodási időpontok és helyszínek rögzítése is nélkülözhetetlen, ahogy a foglalkozási adatok is részét képezik a leszármazásnak. A családi fondok leírásában kiemelt szerepet kaphat a családok térbeli mobilitási pályája, amihez a leszármazási adatok részeként elengedhetetlen a születési és halálozási helyek feltüntetése, valamint az egyes családtagok életpályája során bekövetkezett térbeli, települések közötti mozgások leírása. Ehhez tartozik szervesen a budapesti bevándorlás körülményeinek feltárása is. Az egyes családok összehasonlításának egyik kulcselemét a Pest-Budára, illetve Budapestre történt bevándorlásban látjuk. Melyik generáció és mikor érkezett a fővárosba? Milyen társadalmi csoportot képviselt a bevándorló családtag? Milyen vidékről, országrészből érkezett a fővárosba és mi célból, milyen életkorban? Bevándorlása és letelepedése együtt járt-e egy helyi családba történő beházasodással? Hogyan kapcsolódik össze, milyen mintázatokat mutat a bevándorlás és a házasodási stratégia? S a vándorlási utaknak nemcsak az országok, országrészek, megyék vagy települések közötti mozgások leírása képezi részét, hanem a fővároson belüli lakhelyváltoztatások is. A családfák, illetve leszármazási táblák kirajzolódó szerkezete önmagában is számos jellegzetességet mutat az adott család szerveződéséről, strukturális jellemzőiről. Nemcsak a térbeli és foglalkozási mobilitás válhat láthatóvá, hanem a házasodási minták is a generációk egymásutánjában. Jellemző mintázat jelenhet meg a házastársak megválasztását illetően,22 vagy egyedi vonások mutatkozhatnak meg a család történetében, mint például a nőágon érvényesülő kontinuitás, a női ág dominanciája, vagy egyfajta szim-21 Ezt a kérdést érintve Pollard kritizálja a levéltári irodalomban az iratértékelés témájával kapcsolatosan használt ilyenfajta jelzők ürességét és az értékelési útmutatók körkörös jellegét. Pollard, 2001: 145. 22 A házasodási minta ismétlődése vált például láthatóvá a Magyar család leszármazási táblájának ösz szeállítása nyomán. BFL XIII.81 Szemere–Kürthy–Magyar–Visy család iratai. A magánélet dokumentációs univerzuma
