Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - MÉRLEG - Garadnai Zoltán: Richefort, Isabelle, Nathan, Isabelle (szerk.): Sorties de guerre de l'armistice au traité de Lausanne, 1918-1923. [A fegyverszünettől a Lausanne-i békéig, 1918-1923] État des sources. Acte de colloque 4 et 5 décembre 2018.
88 Levéltári Szemle 72. évf . a hadsereg főparancsnokának irataira. Ezek egy részét – mivel a németek elvitték, majd a szovjetek hadizsákmánya lett belőlük – a kilencvenes években Moszkvából szállították vissza a francia Hadügyminisztérium Levéltárába. A harmadik fejezet a békeszerződések aláírása és azok hatályba lépése közötti időszakkal foglalkozik. Jean-Philippe Dumas Millerand politikáját mutatja be az 1920 és 1924 közötti időszakban. A tanulmány részletesen ismerteti a Millerand és Briand közötti rivalizálást, az eltéréseket és hasonlóságokat – az utóbbi elsősorban abban mutatkozott meg, hogy a háború utáni status quo megtartásában milyen diplomáciai eszközöket tartottak követendőnek. Anne Liskenne tanulmánya a győztesek közötti ellentéteket és a levéltári iratok elhelyezésének nehézségeit foglalja össze. A fejezet külön érdekessége, hogy két tanulmány a Törökországgal 1920-ban, a trianoni szerződéshez hasonló feltételekkel Sèvres-ben (Claire Mouradian ), illetve Lausanne-ban 1923-ban megkötött szerződések történetét tárgyalja (Alexandre Toumarkine ). Mindkét tanulmány törté nészi munka, gazdag levéltári forrásanyagra és szakirodalomra alapozva. A történelmi érzékenységet jelzi, hogy a konferencián a résztvevők között heves vita alakult ki az események megítélésében, elsősorban az örményekkel és a görögökkel szembeni török politikai és katonai viszonyulás vonatkozásában. A tanulmánykötet negyedik fejezetében a határok megállapítása kapcsán kiírt népszavazások történetét ismertető tanulmányok, illetve egy, a jóvátételi kérdésekkel foglalkozó írás található. Pierre Gombert nek a Felső-Szilézia sorsára vonatkozó tanulmánya elsősorban Henri Ponsot diplomata levéltári irataira alapoz, de nemcsak az I. világháború utáni időszakra fókuszál, hiszen ismerteti a II. világháború utáni kitelepítéseket és a német polgári lakosság ellen elkövetett atrocitásokat is. Szintén a német határokra vonatkozó népszavazások levéltári iratait mutatja be Samuel Gibiat tanulmánya. A fejezet hiányossága, hogy a nyugat-magyarországi népszavazás még csak említés szintjén sem jelenik meg. Roseline Salmon tanulmánya a Versailles-ban, Saint-Germain-en-Laye-ban, Neuillyben és Trianonban megkötött békeszerződések jóvátételre vonatkozó részeivel, azok levéltári iratainak sorsával foglalkozik. Az ötödik fejezetben a háború utáni békerendezésekhez készült térképekkel ismerkedhetünk meg, illetve Isabelle Davion hosszú tanulmányában azokkal a francia szak értőkkel, akik a békeszerződéshez háttéranyagokat és térképeket készítettek. Jean-Paul Amat és Michel Georges a francia levéltárakban található térképek és rajzok gyűjtemé nyét mutatják be, a balkáni országokra fókuszálva. Agnès Chablat-Beylot a kelet-európai és a levantei térség határainak sorsát eldöntő területrendező bizottságoknak a francia külügyi levéltár nantes-i levéltárában található levéltári iratait ismerteti. A hatodik fejezetben Robert Frank professzor a Documents Diplomatiques Français 2013-ban megjelent új köteteit tárgyalja, amelyekben az 1918 és 1920 közötti időszakra vonatkozóan publikáltak forrásokat. Noha ezek részben már megjelentek, de a forráskiadvány tartalmaz olyan dokumentumokat is, amelyeket eddig nem publikáltak. François Lagrange a Hadtörténelmi Múzeum kiállítását ismerteti meg az olvasókkal. Elke von Boeselager a német Külügyminisztérium Levéltárában az I. világháborút lezáró béke szerződésekre vonatkozó német levéltári fondokat mutatja be. MÉRLEG
