Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - MÉRLEG - Garadnai Zoltán: Richefort, Isabelle, Nathan, Isabelle (szerk.): Sorties de guerre de l'armistice au traité de Lausanne, 1918-1923. [A fegyverszünettől a Lausanne-i békéig, 1918-1923] État des sources. Acte de colloque 4 et 5 décembre 2018.
89 2022/2. ▪ 87 – 89. A hetedik fejezetben kaptak helyet a külföldi (görög, magyar és török) levéltárak ismertetésével foglalkozó tanulmányok, ahova valójában a német külügyi levéltári iratokra vonatkozó tanulmány is tartozna. Georgios Polydorakis a görög külügyi levéltár ban az I. világháborúra és az azt követő békerendezésekre vonatkozó levéltári iratokat tárgyalja, de hangsúlyozza, hogy görög szemszögből nézve a háború nem fejeződött be 1917–1918-ban, így a százéves évfordulóra vonatkozó megemlékezések valójában 2022–2023-ban lesznek. Garadnai Zoltán tanulmánya a magyar levéltári források ismer tetésére és a háború százéves évfordulójára vonatkozó magyar megemlékezések, illetve a háború emlékezetének magyar szempontú értékelésére fókuszál, elsősorban levéltárosi szemszögből. Tanulmányának fő mondanivalója, hogy magyar szempontból nézve az I. világháború emlékezete sajátos ívet mutat, mivel vesztes országként a magyarok számára a 20. század tragédiáinak kezdetét jelentette. Ugyanakkor forrástani szempontból különlegességet jelent, hogy Magyarországon a polgári közigazgatás nem rendelődött alá a katonai igazgatásnak, így a hétköznapok életére vonatkozóan nagyon gazdag forrásanyag áll a kutatók rendelkezésére, és azoknak eddig alig 10%-a feldolgozott. Ahmet Kuyas tanulmánya a török levéltárakat ismerteti, részben a levéltári források születésének körülményeire vonatkozóan, ami jól mutatja, hogy a törökök számára az I. világháború szintén meghatározó élményt jelentett. Összességében megállapíthatjuk, hogy a 2018-as konferencia sikeresnek értékelhető, az előadásokat a YouTube videómegosztón meg lehet hallgatni, így a tanácskozáson elhangzott előadások és a konferenciakötetben megjelent tanulmányok közötti eltérések és hasonlóságok is megismerhetők. Magyar szempontból örvendetesnek értékelhető, hogy a történészi tanulmányok (elsődlegesen Ablonczy Bálint és Ferwágner Péter munkássága) mellett a magyar levéltári szakma is felkerülhetett a Rajnán túli világ térképére. Azt ugyan nem tartom valószínűnek, hogy a franciák irányából látványosan megnövekedne az érdeklődés hazánk és Kelet-Európa háború utáni története iránt, de francia részről az I. világháború utáni békerendezés jelentőségét az 1989–1990-es európai átalakulással állítják párhuzamba, amit Jean-Yves Le Drian külügyminiszter a tanulmánykö tethez írt ajánlásában, illetve Georges-Henri Soutou professzor a kötet végén megjelent összegzésében egyaránt megfogalmaz. Garadnai Zoltán MÉRLEG
