Levéltári Szemle, 72. (2022)

Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Szálkai Tamás: "mennyivel megbecsülendőbb az írásban fennmaradt források anyaga..." : Herpay Gábor tanulmányútja és a debreceni város levéltár rendezési terve, 1915

51

2022/2. ▪

49

–

56.

Emellett külön írt a magánlevéltár anyagáról, ami tulajdonképpen a város birtokaira és az egykor ezeket birtokló családokra vonatkozó okiratokat tartalmazta példás rendben. A levéltáros üde színfoltként emlékezett a középkori okleveleket, térképgyűjteményt is magában foglaló irategyüttesről és azok őrzőiről, akik „e nagy tudományos kincset ezernyi veszedelem között ilyen hűségesen és épen tudták számunkra megőrizni.”

7

Tagányi hat pontba foglalta javaslatait, amelyek a következők voltak. Az új levéltári helyiségek mellett szükséges még egy helyiség, amely nemcsak a levéltáros dolgozószobája, hanem egyben kutatóteremként és szakkönyvtárként szolgálna. A raktárak és az összes iratanyag köbtartalmát a városi mérnöki hivatal mérje fel, hogy tervezni lehessen az elhelyezést és a beszerzendő vasállványok mennyiségét. A pincében tárolt iratokat száraz helyre kell szállítani és meg kell kezdeni az 1854 utáni anyag selejtezését előre kidolgozott selejtezési terv alapján. A levéltárban található nyomtatványok és muzeális tárgyak különválasztásával kézikönyvtár létrehozása. Az említettek mellett javaslatot tett arra is, hogy a városi levéltár egy munkatársa tegyen tanulmányutat a Monarchiában, hogy megismerkedjen az állam legkorszerűbb archívumainak anyagával és működésével. Debrecen – mint már szó esett róla – Herpay Gábor levéltárost küldte ki az épülőfélben lévő budapesti Országos Levéltár, a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv, valamint a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesület levéltárainak tanulmányozására.

Herpay út

jának „hivatali” eredményei

Az útinaplóban „Jegyzetek napról-napra” egy hónapon keresztül tudósítanak a levéltáros tanulmányútjáról. A feljegyzések közt utalás történik a levéltári tapasztalatok jelentésbe foglalására, amit aztán a városi közlöny több részletben közre is adott. Ezek közül az első közlemény a városi tanácshoz intézett ünnepélyes hangvételű gondolatmenet a levéltárak fontosságáról, a második a felkeresett intézmények épületeiről, a következő kettő pedig a bécsi és a kolozsvári levéltárakban őrzött iratanyag leírását tartalmazza.

8 Az utolsó két rész már a tanulmányút hozadékát, a rendezési munkák terveit foglalja magában. Herpay Gábor jelentésének első része önmagáért beszél. Egy a levéltárügy iránt elkötelezett munkatárs portréja rajzolódik ki e sorokból. (E kifejező, ugyanakkor tanulságos szöveg a mellékletben olvasható.)

A fővárosba a levéltáros 1915. július 15-én érkezett, s 28-án utazott tovább Bécsbe. Felkereste az Országos Levéltár 1912 óta épülő tömbjét a Bécsi kapu téren, ahol az új levéltári helyiséget mutatták be neki. Másnap a nagy „dolgozóban” Dőry Ferenc országos levéltárossal a mintaállványokat és a már rendezett fasciculusokat tekintette meg. Az iratok „fektetésére” vonatkozó elveket Baranyai Béla országos levéltári fogalmazó mutatta be számára. Július 17-én Herczog József fogalmazóval a levéltári anyag keletkezése, beosztása, a selejtezési „programm” volt terítéken és megismerkedett a rendezőszoba 7 Mindhárom csoporthoz iktató- és mutatókönyvek is tartoztak. Tagányi Károly: A városi levéltár rendezése. Debreceni Közlöny, 1915. 15. 1–3.

8 Az Országos Levéltár anyagáról nem írt külön, hiszen azt Tagányi Károly: A M. Kir. Országos Levéltár ismertetése című háromkötetes munkája alaposan bemutatja.

Herpay Gábor tanulmányútja