Levéltári Szemle, 72. (2022)

Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Szálkai Tamás: "mennyivel megbecsülendőbb az írásban fennmaradt források anyaga..." : Herpay Gábor tanulmányútja és a debreceni város levéltár rendezési terve, 1915

52

Levéltári Szemle 72. évf

.

rendjével is.

9 Közben a saját megyei levéltári selejtezési tervén is dolgozott. Az elkövet

kező napokban az általános levéltári elvek gyakorlati megvalósulását, az iratok tagolását, segédleteit tanulmányozta. Július 21-én Herpay raktárlátogatáson vett részt. Büszkén jegyzi meg: „Korvin okleveleket olvastam”. Tanulmányozta a diplomák nyilvántartási és tárolási rendszerét (borítékban, fektetve, fiókban), mint megjegyzi Hajdú megyében ilyen fiókból elég lesz tíz darab, s hogy az iratok közül kiemelt diplomák helyére a kiemelésre utaló őrjegyet kell helyezni. Ugyanakkor az erdélyi és az udvari kancellária elenchusaival is megismerkedett. Budapesti útja végeztének közeledtével Tagányi Károly meghívta vacsorára, s közben a levéltárrendezésről beszélgettek. Tapasztalt kollégájától „pontos és pompás tájékoztatásokat és különféle mintákat” kapott. Nagy elismeréssel ír az épülőben lévő országos levéltár épületéről, ami nemcsak „hazánknak vagy monarchiánknak, hanem az egész világnak legelső, legmodernebb és a külföldi szaktudósok” által felvetett minden körülménynek megfelel. Külseje impozáns, világvároshoz illő, belső közterei pedig művésziek, raktárai pedig praktikusak.10

Többször is előkerül a naplóban a korszerű vasáll

vány rendszer témaköre. Ismerkedett a polcok beosztási lehetőségeivel, fasciculálásáról, térképek elhelyezésére két polc összefogásáról, az oldalfalak kisebbítéséről. Egészen részletekbe menő, precíz, a levéltári munka valóban minden területére kiterjedő tapasztalatszerzésre volt lehetősége. Tárgyalásokat folytatott a Váci úton lévő Schlick-Nicholson Rt. főmérnökével, Vajda Lászlóval egy vasállványrendszer kiépítésének lehetőségéről is. Ehhez tájékozódott az új, Bécsi kapu téri épület padlójának és vasgerenda szerkezetének rendszeréről. Július 29-én érkezett második állomására, Bécsbe, ahol augusztus 4-ig tartózkodott. A Haus-, Hof- und Staatsarchivban Nádudvari Győry Árpád aligazgatónál járt, majd Szekfű Gyula levéltáros mutatta meg neki a gyűjteményt és a segédleteket, később megtekintette a Hungarica gyűjteményt is. Jelentésében részletesen is taglalta Európa „egyik legnevezetesebb” levéltárával kapcsolatos tapasztalatait.11

Mint írja a levéltár palotája „ez idő szerint legelső Európában!” Az épület kétemeletes, viszont a raktárak félemeletekre vannak osztva, amiből összesen tizenegy van. A hivatali szobák hermetikusan elzártak a raktáraktól, ahol minden alkatrész vasból van. Az állványok magasságát úgy tervezték, hogy az iratok kézzel is elérhetőek legyenek (2,2 m). A sorok végén római szám jelzi az emeletet, alatta pedig arab numerus az állvány számát. Herpay ezt nagyon célszerűnek tartva meg is jegyzi, hogy ez a megoldás a „topographiai” leltár „eléggé nem is méltatható” előnyére szolgál.

Bécsi állomását követően Kolozsvárra utazott, miközben egy hétvégét otthon töltött. Az Erdélyi Nemzeti Múzeumban Kelemen Lajos és Kraxner György volt segítségére, akik a felügyeletük alatt lévő iratanyag tárolását, kezelését és rendszerét mutatták be. 9 Debreceni Közlöny, 1915. 29. 2–3.

10 Debreceni Közlöny, 1915. 25. 5.

11 Debreceni Közlöny, 1915. 25. 4–5.

Szálkai Tamás