Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. szám - Fehér Csaba–Haász Réka–Horváth M. Ferenc– Koltai Gábor–Szabó Attila–Szabó Bence: Beszámoló a Gazdasági és társadalmi szervek illetékességének elhatárolására alakult ad hoc bizottság tevékenységéről (2018. június)
7 2021/1. ▪ 5 – 22. a BFL és az MNL OL által kialakított gyakorlattal. A fővárosban működő/működött állami társaságok/vállalatok iratkezelési felügyeletét2 és illetékességi közlevéltári iratátvételeit hagyományosan az MNL OL bonyolítja. A fővárosban működő gazdasági társaságok illetékességét a 101/1975. KM sz. utasítás szabályozta először átfogóan. Az 1969. évi 27. tvr., a 30/1969. Korm. r., majd a 130/1971. MM sz. utasítás jogi alapot képezett a vállalatok iratkezelésében a levéltárak közreműködésére. A következő években tovább erősödött a vállalatok közjogi státusza.3 Mindez azt eredményezte, hogy a 70-es évek közepére megug rott a levéltárakkal kapcsolatban álló vállalatok száma. A magyar gazdasági fejlődés területi kiegyensúlyozatlanságának következménye, hogy a fővárosra és közvetlen vonzáskörzetére esett a társaságok nagy százaléka. A három Budapesten és környékén működő, a témában illetékes általános levéltár (Új Magyar Központi Levéltár [UMKL], BFL, Pest Megyei Levéltár) között rendezni kellett ezért az illetékesség kérdését. A 101/1975. KM sz. utasítás bonyolult szabályozási rendszert alakított ki, azonban alapvetően két szempontra építve sorolta be a szerveket: ki a felügyeleti („tulajdonos”) szerv, és milyen közigazgatási területen tevékenykedik a vállalat. Fontos elhatároló szempont volt a BFL és az UMKL (MNL OL jogelőd) esetében, hogy a termelő vállalatok általában fővárosi illetékességben maradtak, míg a vállalatok irányítói (vállalatközpontok, trösztök, minisztériumhoz kapcsolódó vállalatok) az UMKL-hez tartoztak. Az Ltv. 1995-ben „rövidítette” a szempontlistát a működés közigazgatási területét kijelölve rendezési elvként, hiszen a Magyar Országos Levéltárhoz (MOL) – mint az MNL OL jogelődjéhez – a Magyar Nemzeti Bank kivételével már nem sorolt be gazdasági szerveket (Ltv. 17. és 18. §). A levéltárosok illetékességi munkájában azonban nem az Ltv. rendelkezése honosodott meg, hanem a társaságban fennálló tulajdonosi viszonyok alapján osztozkodott a BFL és az MNL OL (MOL) a szervek között. ▶ Bizottsági javaslat: a) Fő szabályként javasoljuk, hogy a társaságban fennálló tulajdonviszonyok szerint szükséges elválasztani a fővárosban tevékenykedő gazdasági társaságokat BFL és MNL OL illetékességre. A proveniencia elv érvényesítése szempontjából azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a fővárosi, állami tulajdonba vétel előtt önkormányzati tulajdonban állt társaságok levéltári illetékességét továbbra is a BFL gyakorolhassa. Természetesen viszonosság illeti meg az MNL OL-t a jelenleg állami tulajdonú, a későbbiekben esetleg önkormányzati tulajdonba kerülő társaságok feletti illetékesség gyakorlása terén. 2 A működőkre vonatkozóan az Nvtv. 2. számú melléklet I. szerint eljárva. 3 1972. évi I. tv. és 1972. évi IV. tv. alkotmányos jogállás rögzítése, vállalati bíróságok felállítása. Beszámoló
