Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Kilátó - Monostori Tibor: Besançon és Brüsszel Kora újkori források Habsburg Németalföld és a Magyar Királyság közötti kapcsolatok történetéhez (16–17. század)
61 2021/4. ▪ 56 – 64. Léva ostromárol és bevételéről (1664). A főhercegek közötti, Brüsszelben őrzött levelezésekben számos elsőrangú hungarikum található, pél dául Abaffy Mihály tokaji várkapitány beszámolója Báthory Gábor erdélyi fejedelem meg gyilkolásáról (1613). Madrid német-római császárhoz akkreditált követeinek – Guillén de San Cle mente, Baltasar de Zúñiga, Aytona márki, Oñate gróf és Castañeda márki – Brüs z szelbe küldött jelentései összesen mintegy 30-35, egyenként 200-300 foliós terjedelmű kötetre terjednek ki. Ezekben számos magyar vonatkozású adat található a török háborúkra, a horvátországi katonák nyugat-európai bevetésére, a császár külpolitikai prioritásaira vonatkozóan. Fontos tény, hogy noha e jelentéseket a követek többnyire Spanyolországba is elküldték, azok igen gyakran nem maradtak fenn, ami jelentősen megnöveli a belgiumi levéltárak forrásainak értékét. II. Rudolf császár halála után az Albert főhercegnek járó családi örökség magyarországi részének behajtása részben a fraknói és kismartoni uradalomból és a pozsonyi harmincadból történt. Jacques Bruneau, Albert, majd Izabella infánsnő Bécsbe küldött számadója és diplomatája a háború, majd az Esterházy Miklósnak tett 1622. évi, Fraknót és Kismartont érintő adományozás miatt kezdetben nem jutott hozzá a pénzekhez. Bruneau végül nem tiltakozott II. Ferdinánd császárnál az adományozás miatt, látván a birtokok leromlott állapotát. Egyháztörténeti vonatkozásban az államtanácsi dokumentumok között találhatóak Pázmány Péter római követségére, majd állandó megbízatásának tervére vonatkozó iratok. Brüsszel közel 100 éven keresztül agentúrát, majd rezidentúrát tartott fenn Rómában. A küldöttek rendszeresen beszámoltak a magyarországi vonatkozású ügyekről: a már említett Pázmány-követségről épp úgy, mint a pápai csapatok oszmánellenes nagykanizsai hadjáratáról. Desiderata A Hatvani-forráskiadás folytatása és egy, az elmúlt 150 év levéltári változásait is összefoglaló konkordancia-jegyzék elkészítése nagyban segítené a jövőben a kutatók munkáját. Hatvani alapos munkát végzett, és munkája előszavában pontosan rámutatott a Dél-Németalföld és a prágai–bécsi központú Habsburg állam közötti kapcsolatrendszer és a Brüsszelben őrzött hungarika anyag legfontosabb sajátosságaira. Előbbit egyrészt a török háborúk, a magyar rendi küzdelmek és az Erdélyi Fejedelemség belső küzdelmei, majd a harmincéves háború eseményei iránti németalföldi érdeklődés mozgatta, és az ezekről szóló részletes, gyakran első kézből származó csatolmányokkal kiegészített beszámolókban, hírekben öltött testet. Összekapcsolódott azzal is, hogy számos németalföldi tisztet és sokezres csapatokat alkalmaztak a magyarországi hadszíntereken. Másrészt a közép- és nyugat-európai területek közötti intenzív információáramlás kiváltó okai a Habsburg-dinasztia két, Besançon és Brüsszel