Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Kilátó - Monostori Tibor: Besançon és Brüsszel Kora újkori források Habsburg Németalföld és a Magyar Királyság közötti kapcsolatok történetéhez (16–17. század)
60 Levéltári Szemle 71. évf . a városi tanács iratai között számos, a város életét felforgató eseményt megismerünk a Forgáchék bevetése előtti hetekre vonatkozóan: rablás, megerőszakolási kísérlet, börtön kísérte csapatainak útját. 1637-ben Európa egyik legszínvonalasabb állandó serege, a Flandriai Sereg, két ezredet fogadott hivatalosan szolgálatába: egyiküket éppen Forgách Péter vezette,13 és a horvát–magyar lovasezred még évtizedek múltán is szolgálatban maradt. Az 1640-es években egyre több német tiszt került a még mindig „horvátnak” nevezett seregbe, ám még jóval később is szolgáltak ott horvátok és magyarok. 1657 áprilisában egy bizonyos „Nicolas Harvat”, azaz Horvát Miklós kapott ezredesi kinevezést, akiről az irat megemlíti, hogy saját elmondása szerint 24 éve harcolt Németalföldön, végigjárva a ranglétra minden fokát. Ez pontos és reális szám, tekintve, hogy a közép-európai lovasok legkésőbb 1635 végén már a császári seregben harcolhattak Németalföldön, sőt a spanyol király öccsét, Ferdinánd bíboros-infánst már 1634-ben „horvátok” kísérték Milánóból Brüsszelbe tartó útján. Nagy István aki Forgách Péter ezredében futott be karriert, és léptették elő, pedig ezredesként vezette a sereget a Rocroi-i csatában (1643. május). A források feldolgozása folyamatos, és Brüsszelben a már említett források mellett az államtanácsi iratok (Papiers d’État et de l’Audience) is számos információval szolgálnak (előléptetési iratok, téli kvártélyozások, csapatmozgások, stb.). Az Oszmán Birodalom elleni háborúkba és a harmincéves háború színtereire induló katonákról, csapatokról pedig pátensek és útlevelek találhatók a fent említett sorozatokban. Diplomácia- és információtörténet Természetes, hogy egy nagy terjedelmű, még nem kutatott forrásanyagban magyar vonatkozású iratokra is rá lehet lelni. A számos másolat mellett ilyenek a rendi országgyűlésekre közvetlenül vagy közvetetten vonatkozó hosszabb, releváns iratok. Az 1613. évi országgyűlés végzéseiről, Heinrich von Kolowrat tanácsos számolt be Albert főhercegnek Prágából (Extract aus dem Hungarisches Landtags Beschluss) . Az ő és mások levelezésében számos hír és „újság” (Zeitung) található Magyaror szágról, de Konstantinápolyból is. A Bécsben dolgozó állandó spanyol követ tolmácsa 1639-ben Esterházy Miklóssal készített „interjút” az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom helyzetéről. 14 A német ügyek anyagában (Khlesl biboros, a Titkos Tanács elnöke és Albert főherceg levelezésében) olvashatunk a magyar korona utódlásának kérdéséről és az udvar erdélyi politikájáról az 1610-es években, a hadi ügyekében pedig beszámolót 13 Monostori, 2019 14 Martí–Monostori, 2015 Monostori Tibor
