Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Kilátó - Monostori Tibor: Besançon és Brüsszel Kora újkori források Habsburg Németalföld és a Magyar Királyság közötti kapcsolatok történetéhez (16–17. század)
59 2021/4. ▪ 56 – 64. Dietrichsteinnek katalán nemesi családból származó felesége. Somogyi Márton Ernő főherceg halála után Albert főherceg udvartartásába került, nem akármilyen beosztásban. Korábban egy hivatali üresedés miatt ideiglenesen Albert mindkét személyi testőrségét, az alabárdosokat (alabarderos vagy halberdiers ) és az úgyne vezett íjászokat (archeros vagy Hartschiere , valójában lándzsások) is ő vezette kapi tányként. Többször járt Spanyolországban, 1599-ben Albert főherceg kíséretében részt vett Spanyolországban a valenciai kettős Habsburg-menyegzőn: III. Fülöp és Margit, illetve III. Fülöp lánytestvére, Izabella és Albert esküvőjén. Az esküvő idején alkapitány volt, illetve ezzel párhuzamosan a főhercegek udvartartásának tagja (gentilhombre de la boca , tulajdonképpen asztalnok). Feljebbvalói és pártfogói többször és sikertelenül kértek számára spanyol lovagi címet, végül Németalföldön kapott birtokokat: az 1620-as években Bothey namuri falu földesura, 1607-től Vichenet kastélya került a birtokába. A császártól bárói címet kapott.12 Az erre vonatkozó iratok a már említett fondok mellett a Vegyes iratok között találhatóak meg (más európai levéltárak, mint a belgiumi Namur, a csehországi Brünn, illetve Bécs és Madrid anyagai mellett). Hadtörténet Az Oszmán Birodalommal keleten, valamint a holland Egyesült Tartományokkal és a Francia Királysággal nyugaton harcoló Habsburgok két ága a hadi helyzettől függően, de a legnagyobb természetességgel cserélte ki harcászati tudását és csapataikat is. A Kárpát-medencében harcoló vallon vagy épp flamand katonák mellett a másik irányba is áramlottak a csapatok. Valóságos „zöld folyosó” élt Németalföld és a Magyar Királyság között: V. Károly német-római császár idején, a tizenötéves (1591–1606) és a harmincéves (1618–1648) háborúban, majd az oszmán uralom alól felszabadító harcokban vallon, brabanti, luxemburgi hadvezérek, tisztek, gyalogosok, tüzérek ezrei érkeztek Magyarországra, hadvezetési és technikai tudásukkal egyetemben. A horvát–magyar könnyűlovasság történetének egyik alig ismert epizódja, hogy több ezer huszár eljutott a Burgund Grófság és Németalföld területére. Előbbi esetről 1636-ban a besançoni városi levéltár is beszámol: 1635-ös hadba lépése után egy évvel Párizs megtámadta a Burgund Grófság fővárosát, Dole-t, és sikertelenül ostromolta azt. Az erről beszámoló elbeszélő források gróf Forgách Péter koronaőr, huszárezredes jelenlétéről is számot adnak. Dole ostromakor Forgách több hőstettet is végrehajtott csapataival – az interpretáció itt a Habsburg szemszögből történik –, ideértve portyázásokat Franciaországban. Erről többek között az események egyik illusztris burgundi krónikása, Jean Boyvin számolt be. A besançoni irattárban, 12 Monostori, 2020d Besançon és Brüsszel
