Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Kilátó - Monostori Tibor: Besançon és Brüsszel Kora újkori források Habsburg Németalföld és a Magyar Királyság közötti kapcsolatok történetéhez (16–17. század)
58 Levéltári Szemle 71. évf . A teljesség igénye nélkül néhányat megemlítve: részletes beszámoló található az 1625. évi magyar királykoronázásról, Izabella infánsnő, spanyol-németalföldi kormányzó tanácsosa, bécsi követe, Ambrosius Renz számadó Bécsből Izabella német ügyekért felelős titkárának, Antonio Suárez de Arguellónak írt levelei között. 11 Szintén részletes irat lelhető fel Habsburg-Tiroli Anna (később magyar királyné) 1611. évi bécsi bevonulásáról, Mátyással kötött házasságáról, lakodalmukról, a teljesség igényével, magyar nemesek felsorolásával, zászlószínekkel, asztalültetéssel, Albert főherceg, spanyol-németalföldi kormányzó főlovászmestere és bécsi rendkívüli követe, az eseményeken részt vevő Philippe de Croy, Solre grófja Albertnek írt levelei között. Hasonló természetű beszámoló található az 1618. évi magyar királykoronázásról és az azt követő lakomáról Albert egy másik bécsi követe, számadója, a koronázáson és lakomán részt vevő Jacques de Zeelandre levelében, néhány részlettel, pl. a koronázási jelvények, az ülésrendek és a koronázási érme rövid bemutatásával (benne ígérettel Albertnek, hogy neki is küld egyet). Több irat szól a Szent Korona 1608. évi, magyar rendeknek történő átadásáról, amelyek Hatvani gyűjteményében nem szerepelnek, így Albert közép-európai követeinek, Octavio Visconti (Gamalerio grófja) és Wilhelm Bodenius leveleiben. A besançoni könyvtár egyik neves alsorozatában, a Chifflet-kéziratok között (más iratok mellett) Gonzaga Eleonóra magyar királynévá és IV. Ferdinánd magyar királlyá koronázásáról franciául, III. Ferdinánd megkoronázásáról pedig latin nyelven tekinthetők meg korabeli másolatok. A reprezentációtörténet egyik különleges fejezete a magyar lovak vásárlása brüsz szeli kormányzók és arisztokraták részére. Ezeket a brüsszeli levéltár hadügyi titkársági sorozatában (Secrétairerie d’État et de Guerre ) a számadások és a diplomáciai le velezések között őrzik. 1616-ban Albertnek és egy tanácsosának huszonnégy, majd hat magyar lovat vásároltak, a beszerzést pedig a császár főlovászmestere intézte. Az eseményre vonatkozó dokumentum részletesen bemutatja az állatok útvonalát és a szállítás költségeit. 1634-ben IV. Fülöp spanyol király öccse, Ferdinánd bíborosinfáns, szintén németalföldi kormányzó tizennégy magyar lovat kapott, amelyeknek a színét is említi a forrás. Mint azt más iratok is tanúsítják, a lovakat a bécsi és győri vásárokon vették. Magyar nemesi családok sarjai és arisztokraták is eljutottak a Habsburgok legnyugatibb országaiba. Figyelmet érdemel Somogyi Márton (Martin Somogyi) brüsszeli karrierje (1595–1631). A minden valószínűség szerint árva magyar ifjú a Dietrichsteincsalád apródjaként, Ernő főherceg kíséretében került Brüsszelbe. Ajánlója a Madridban született Dietrichstein bíboros (1570–1636) édesanyja (Margareta Folch de Cardona y Requesens) volt, a császár madridi állandó követének, Adam von 11 Monostori, 2020c Monostori Tibor
