Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Kilátó - Monostori Tibor: Besançon és Brüsszel Kora újkori források Habsburg Németalföld és a Magyar Királyság közötti kapcsolatok történetéhez (16–17. század)
57 2021/4. ▪ 56 – 64. A kutatások három okból kezdődtek el, majd folytatódtak. Először magyar vonatkozásokkal alig bíró PhD-disszertációm miatt utaztam Brüsszelbe 2008-ban, ahol olyan köteteket kezdem el – rendszertelenül – tanulmányozni, amelyekben magyar vonatkozású iratokat sejtettem. Később többek között Klebelsberg Kunó-ösztöndíjjal (2010), a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport támogatásával (2014), és legutóbb a belgiumi Antwerpeni Egyetem és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének közös projektje7 keretében (2021) végezhettem kutatásokat. A Habsburg Németalföld és a Magyar Királyság közötti kapcsolatokat a 16–17. században három tényező határozta meg. Egyrészt, a 10. századtól létező gazdag relációk a középkor, illetve 1556 után is fennmaradtak,8 másrészt, a vizsgált korban a tartománycsoportot a Habsburg-ház spanyol vagy osztrák ágának főhercegei vagy arisztokratái vezették kormányzóként, és a dinasztia nyugati és keleti tartományait ezernyi gazdasági, hadügyi, kulturális szál fűzte össze,9 végül, az időszak nagy részében a tartománycsoport mozgásterét a spanyol Habsburg Monarchia érdekei határozták meg. Ez bizonyos szempontból különlegessé teszi ezt az időszakot: az ezeréves „belga–magyar” kapcsolattörténetben ekkor egy világbirodalom stratégiai tartománya alakított ki gazdag kapcsolatrendszert a történelmi magyar állammal. Mindkét városban hálás kutatónak lenni. Besançonban a segédletek és a források nagyfokú digitalizációja és a könnyű kereshetőség, míg a Brüsszeli Általános Levéltárban a korlátlan fotózási lehetőség és a megrendelt anyagok gyors és szinte korlátlan rendelkezésre bocsátása könnyíti meg a munkát. Utóbbi esetben azonban a segédletek nem megfelelő digitalizációja miatt a köteteket sokszor helyben is szükséges felütni. Továbbá, az itt található digitalizált források csak az intézmény belső hálózatából érhetőek el. Végül, a dél-németalföldi–magyar kapcsolatok csak nemrég keltették fel újra a hazai historiográfia figyelmét, és mivel a hungarika anyag gazdag és nagyrészt kiaknázatlan, ezért magas a „találati arány”. 10 A kutatási területek közül a három legjelentősebbet említem: reprezentáció- és udvartörténet; hadtörténet; diplomácia- és információtörténet. Reprezentáció- és udvartörténet Első helyen az uralkodókoronázásokra, a Szent Koronára, a magyar korona öröklésére, a magyar királyi méltósághoz kapcsolódó ceremóniákra vonatkozó hosz szabb és releváns iratokra térek ki. Brüsszelben ezek elsősorban a Német Állami Ügyek Titkárságának (Secrétairerie d’État Allemande ) levelezésében maradtak fenn. 7 Nobility – Mobility. Hungary and the Netherlands, 1600–1800. 8 Kun, 1999: 9– 57. 9 Monostori, 2020a 10 Monostori, 2020b Besançon és Brüsszel
