Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Műhelymunkák - Köcze László: Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok: a Láng Gépgyár iratainak története
35 2021/4. ▪ 23 – 44. Levéltárnak. 38 A vállalati levéltár azon iratait, amelyek átadása nem történt meg – így például a gyári sportkör rendszabályát, az I. világháború alatt elfogadott, szakmánként jegyzett kollektív szerződéseket, a cég század eleji helyszínrajzát, harmincas és negyvenes évekből származó vállalatvezetői jegyzőkönyveket, a Sztahanov-mozgalommal kapcsolatban készített jelentéseket, felvételi kérelmeket, munkarendet – immár a Nemzeti Múzeum filiáléjaként működő intézményben vették állományba.39 A hetvenes években végzett gyűjtés során azonban nemcsak írásos dokumentumok kerültek a múzeumba, hanem fotók (pozitív nagyítások és üvegnegatívok) is, amelyet a korabeli gyűjtők visszaemlékezése szerint a Láng Gépgyár térítésmentesen adott a múzeumnak. 40 A hetvenes években a múzeumok bizonytalan elvi és módszertani alapokra épülő,41 kevés látható hozadékkal bíró iratgyűjtései az évtized második felében megsza kadtak, miután a történetével egyre inkább számot vető Láng Gépgyár más formát talált a vállalati múlt forrásainak kezelésére. Korábban – a múzeumi átadások mellett – az értékesnek, fontosnak ítélt iratok egy részét a vállalat műszaki könyvtárában helyezték el, pontosan érzékeltetve, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak a Lángon belül (is) a vállalati döntési- és presztízshierarchia alacsonyabb fokán elhelyezkedő (központi) irattárnak, illetve közvetve a rendeletek, utasítások nyomán bevont levéltáraknak.42 A könyvtár ugyanis a (házi) szabványok, műszaki kiadványok, kutatási jelentések stb. őrzőhelyeként szoros kapcsolatban állt a szerkesztési és műszaki főosztályokkal, így az iratok ottani elhelyezésére valószínűleg a vállalat szakmai életében betöltött információszolgálató szerepe ad magyarázatot. A Láng azonban a hetvenes évek második felében a saját muzeális gyűjtemény létrehozásával egy ambiciózusabb célt tűzött ki a maga elé, amelynek megértéséhez vissza kell tekinteni a vállalati múlt értékelésének korábbi időszakaira. 38 BFL VIII.3801.a 547/1988. Az átvett iratanyagból később önálló állagot hoztak létre XI.126.i Vegyes iratok 1867–1952, 6 kisdoboz (0,72 ifm). 39 MNM Történeti Tár Iratgyűjteménye 91.140.1–91.140.17. 40 Bacskai, 2001: 133., MNM Történeti Fényképtár 75.501–75.606, 76.105–76.111. A Láng levéltárába tartozó képekből megközelítőleg 100 képet sikerült azonosítani. A gyűjtés utólagos rekonstrukcióját jelentősen nehezíti – ahogy számtalan más múzeumban is – a megfelelő dokumentáció és adatok hiánya, valamint a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának beosztása is, ugyanis a fényképeknek egy része egyedileg, más része tematikus és időrendi alapon van nyilvántartva. 41 A korabeli múzeumi rendeletekre ld: Kovács, 1971. Ahogy a levéltárak esetében a vállalatok száma és nagyságrendje, illetve azok iratainak érdemi, részletekbe menő felmérése lehetetlen feladataként tornyosult a rendeletek alapján, úgy a múzeumoknál a darabszintű nyilvántartás rendszerszerűséget nélkülöző követelménye önmagában illuzórikussá tette az őrizetükben lévő (modern kori) iratok tényleges menedzselésnek lehetőségét. 42 A könyvtárban elhelyezett iratok között volt gyári vezetők szakmai iratai éppúgy fellelhetők voltak, mint gyártmányfotók, rendelési könyvek, rajzjegyzékek, prospektusok, utasítások, fényképalbumok, különböző fotókópiák, stb. a századfordulóig visszamenőleg. MMKM Ipar- és technikatörténeti okmány- és iratgyűjtemény 2019.4.1 Műszaki könyvtár részére átadott archív anyag 1972. (1. doboz). Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok
