Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Műhelymunkák - Köcze László: Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok: a Láng Gépgyár iratainak története
36 Levéltári Szemle 71. évf . Évfordulók és az „Üzemi gyűjtemény” megszervezése A Láng Gépgyár alapításának kerek évfordulói olyan időpontokra estek korábban, amelyek nem tették lehetővé a cég múltjának felidézését. Az ötvenedik évforduló 1918-ban volt, azonban az I. világháború miatt nem merült fel semmilyen ünnepi aktus, s bár 1927-ben a hatvanadik évfordulóra ugyan megkezdődött az adatgyűjtés, de az akkoriban tervezett gyártörténeti kiadvány nem született meg.43 Ezzel szem ben a gyáralapító Láng László születésének (1837) századik évfordulóját és az alapítás hetvenedik és a részvénytársasággá alakulás (1911) huszonötödik évfordulóját látványos rendezvény keretén belül ünnepelte meg a vállalat.44 Ekkoriban alakult ki a cégtörténet elbeszélésének kerete, amelyben az alapító Láng László és fia, Láng Gusztáv személye, műszaki ismereteik és a cég termékeinek műszaki fejlődése játszotta a központi szerepet. Ez fokozatosan kiegészült az alapítás dátumának hangsúlyozásával, valamint a cégtörténeti fordulópontok említésével.45 A tulajdonosok személyét előtérbe helyező, egyediséget hangsúlyozó – bár közel sem egyedi – gyártmányközpontú vállalati ideológia kulcselemei változó hangsúllyal, de egyszerre tették lehetővé mind a mérnöki személyzet, mind a szakmunkások számára a gépgyár múltjával és ezáltal a vállalat korabeli céljaival való erős azonosulást. A nyolcvanadik évforduló azonban egybeesett az államosítás időpontjával, így a vállalati autonómia politikai tagadásának részeként az intézményes múlt és elbeszélés is teljes mértékben megkérdőjeleződött. Az ötvenes évek első felében, amennyiben előkerült a gépgyár múltja, az kizárólag negatív konnotációban merült fel. A vállalati múlt rehabilitálásnak első lépését a Láng esetében egy, a Turbina című üzemi lap 1955-ös évfolyamában megjelent cikk jelentette, amely – jellemző módon – a vállalat műszaki eredményeinek felsorolásával elevenítette fel a magyar turbinagyártás történetét.46 Jelentős mérföldkövet jelentett 1958-ban a kilencvenedik évforduló, amikor az 1956 után újjászervezett, de defenzívába szorult gépgyári pártbizottság állt 43 MMKM Ipar- és technikatörténeti okmány- és iratgyűjtemény 2019.4.1 Bánhegyi Elemér: Régen elmúlt idők emlékei 1892–1913, 1936., 1.o. gépirat. 44 Az ünnepségekről a korabeli szaksajtó is beszámolt, ld. pl. Honi Ipar, 1937, 28., Magyar Gyáripar, 1937;14., Magyar Kereskedelem és Pénzügy, 1937; No.737., 2. 45 BFL XI.126.d. 2–5. tétel, valamint Magyar Vasművek, 1943:137–138., Ipari öntudatunk, 1943: 262– 263. A harmincas években jelent meg a Láng prospektusain, efemer kiadványain, hirdetésein az „alapítva 1868-ban/alapítási év 1868” felirat a cégnév mellett, amelyet 1948-ig használt a cég. 46 Turbina, 1955. 01. 12., 3. A turbinagyártásról szóló cikk bevezetője is merőben ellentétes volt az addigi, a vállalat múltját negligáló, „szocialista jövőbe néző” hangvétellel: „A mi gyárunkat méltán nevezik sokszor a gyárak gyárának. Konzervgyárat éppúgy meg tudunk csinálni, mint hatalmas dieselmotorokat, penicilingyárat csakúgy, mint turbinákat. Az előkelő hely a magyar – és az európai – gépgyártásban technikai tudásunknak, mérnökeinek és szakmunkásainknak lelkiismeretes munkájának hagyományait is őrzi.” Itt érdemes megemlíteni, hogy a mindenkori (korlátozott) vállalati nyilvánosság fórumaként szolgáló Turbina c. lap egyetlen megmaradt teljes sorozatát (1950–1991) Köcze László
