Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Műhelymunkák - Köcze László: Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok: a Láng Gépgyár iratainak története
34 Levéltári Szemle 71. évf . Ezzel egy időben a Lenin Kohászati Művek fenntartásában működő Központi Kohászati Múzeum munkatársa is felvette a kapcsolatot a Láng Gépgyárral. Így kerültek a cég Műszaki dokumentációs osztályától a diósgyőri Vasgyár első berendezéséhez 1868-ban készült műszaki rajzok a múzeumba.33 A Kohászati Múzeum mellett, az annak filiáléjaként működő Öntödei Múzeumba is kerültek be „helyszínen” gyűjtött iratok, több időpontban is. Ezek kifejezetten a Láng gépgyári öntöde történetéhez kapcsolódtak, például az öntöde üzemvezetőségének ötvenes és hetvenes évekből származó összefoglalói a vasöntöde történetéről, valamint a hatvanas évekből származó fényképek (45 db) és egy gyári helyszínrajz a hatvanas évekből. 34 A Láng Gépgyár 1973-ban került a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum (MMM) látóterébe egy, a Vasas Szakszervezet támogatásával indított, tíz fővárosi gépgyárra kiterjedő „tematikus jellegű”, „cél-gyűjtés” során. Ugyan a Munkásmozgalmi Múzeum a jelentős múlttal bíró gyárakban fellelhető tárgyi emlékek begyűjtését tekintette formálisan feladatának, a vállalatok vezetőinek tájékoztatása mellett megindított kampány során a gyűjtés a gyárak irataira is kiterjedt.35 Ekkor a Láng Gépgyártól 1149 darab – a múzeumi terminológia szerint – dokumentum került az MMM birtokába. A begyűjtött iratok egy kisebb része az egykori munkatársak által őrzött személyes iratok körébe tartozott (oklevelek, naplók, fotók, igazolványok), nagyobb részét azonban a vállalati levéltár szerves részét képező anyagok alkották. Ezek magukban foglalták a harmincas, illetve az ötvenes években készített vállalattörténeti kéziratokat, a vállalatvezetés részére készült feljegyzéseket és az államosítás előtti cégvezetők életrajzait is, amelyeket az akkori múzeum Adattárában helyeztek el, a gyűjtéssel kapcsolatos jelentés mellett.36 A begyűjtött iratok egy másik csoportját az iratgyűjteményekbe sorolták be. A hetvenes években ugyan megkezdték az iratok (jelentések, igazgatósági ülések jegyzőkönyve, hároméves terv iratai, tanoncokkal kapcsolatos iratok, stb.) leltározását, de ennek – valószínűleg a feladat nagyságendje okán – hamar vége szakadt.37 Változás a múzeumi őrzés terén a Munkásmozgal mi Múzeum Magyar Nemzeti Múzeumba (MNM) történő beolvasztása előtt történt, amikor az írott dokumentumok tekintélyes részét (0,80 ifm) átadták a Fővárosi tervek, töredékek” tétele is. A helyszínrajzokhoz ld. Tóth, 1971:35. A többi beadott iratról nem sikerült információt fellelni. 33 MMKM Ipar- és technikatörténeti okmány- és iratgyűjtemény 2019.4.1 Átvételi jegyzőkönyv 1971. (1. doboz), MMKM Kohászati Gyűjtemény Műszaki Rajztár 71.1.1–71.1.60., ill. Kiszely, 1990:112. 34 MMKM Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény Adattára Ad 289/2009.10–11. Az adattárban „tematikus” alapon minden Láng Gépgyárral kapcsolatos iratot összegyűjtve helyeztek el, legyen szó akár újságcikkekről, akár kéziratokról vagy fotókról. 35 Fancsovits, 1973:67., 72. 36 MNM Történeti Adattár Ad 325–75. 37 A hetvenes években a Munkásmozgalmi Múzeum (a mai MNM) Történeti Tár Iratgyűjteményében beleltározott tételek listája: 73.361, 78.923.1, 78.924, 78.925.1–78.925.10. 78.1077.1., 78.1515. Köcze László
