Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Műhelymunkák - Köcze László: Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok: a Láng Gépgyár iratainak története
33 2021/4. ▪ 23 – 44. a múzeum közötti kapcsolat azonban a hetvenes évek végére átalakult – leginkább a vállalati politika módosulása miatt –, ekkor a Láng már a saját „üzemi gyűjteményének” megszervezésére koncentrált, az Országos Műszaki Múzeum pedig hivatalosan a gyűjtemény feletti szakfelügyeletet látta el. A Láng Gépgyár iratanyagának gyűjtése és őrzése a hatvanas-hetvenes években nem korlátozódott kizárólag a Fővárosi Levéltárra, illetve a Műszaki Múzeumra és elődintézményére. Az aktívabb gyűjtőmunkát végző intézmények képviselői többször is vettek át iratokat a cégtől, ugyanakkor ezek a „tematikus”, a muzeológusok közvetlen érdeklődési körét meg nem haladó „írásos emlékeket” érintő „válogatások” sohasem alakultak át szisztematikus iratfeltárássá és gyűjtéssé. Ezt a fajta gyűjtési politikát erősítette maga a múzeumi őrzés, illetve az iratok közötti kapcsolatokat, szervezeti és funkcionális jellemzőket negligáló, a tárgyak kapcsán kialakított feldolgozási-nyilvántartási metódus is az iratok egyenkénti kezelésével, egyidejűleg vissza is hatva magára a gyűjtésre. Így került a hatvanas években megközelítőleg 100 darab fénykép (a gyártelepet, gyártmányokat, és munkásokat ábrázoló képek) a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum birtokába, a Láng 1949 előttről származó fotógyűjteményéből.31 Mennyiségileg ugyan nehezebben számszerűsíthető, de annál fontosabb iratanyag is itt került elhelyezésre. A gyár első lépésként beadta fotózásra a Láng beolvasztott vállalatának, Eisele József kazán- és gépgyárának – Alpár Ignác által tervezett – épületrajzait, majd nem sokkal később átadta a gyártelep eredeti helyszínrajzait is. Az átadás érintette nemcsak az építészeti tervrajzokat, hanem a gyár által előállított berendezések műszaki rajzait, köztük az 1957-ben védetté nyilvánított rajzokat (40 db), fényképeket (14 db), illetve házi szabványokat (95 darab) és két oklevelet is, azzal a megkötéssel, hogy a Múzeum az átadott dokumentumokat nem cserélheti el, más múzeumnak nem ajándékozhatja, illetve szükség esetén bármikor a Láng rendelkezésére bocsátja úgy, hogy mindezeket a nyilvántartásban is rögzítik. 32 prospektusgyűjteményébe leltározták be 1972 és 2007 között (3 doboz), ezek egyenkénti felsorolásától terjedelmi okokból azonban eltekintek. 31 Az 1949 előtt készült képeket két időpontban vették állományba: 1968-ban és 1970-ben, majd később a hatvanas évekből származó képekkel egészült ki a Láng Gépgyárra vonatkozó képek gyűjteménye, amelyet 1987-ben dolgoztak fel. A Láng gépgyári dobozban ugyanakkor nemcsak gyári, hanem más provenienciájú, gyárat ábrázoló fotókat, különböző reprodukciókat is elhelyeztek. Abból következően, hogy a gyári fotósorozat képeit egyenként, nem folyamatos számozással vették leltárba (ezek darabszintű felsorolásától terjedelmi okokból eltekintek): BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény 68.1379–68.1431, 70.97–70.232, 87.1285.1–85.1285.28. Ez a felsorolás csak a pozitív nagyításokat takarja, az esetlegesen begyűjtött eredeti negatívok nem hozzáférhetők az intézményben. 32 MMKM Ipar- és technikatörténeti okmány- és iratgyűjtemény 2019.4.1 Átvételi elismervények 1970– 1971 (1.doboz) – A „várostörténeti” profilba illeszkedő Eisele és Láng-féle helyszínrajzokat a BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteményében 71.24.1–71.24.10, 71.30.2 leltári számon vették nyilvántartásba. Leltári szám nélkül ugyanebben a gyűjteményben szerepel a Láng gyári „nem azonosított Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok
