Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Műhelymunkák - Köcze László: Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok: a Láng Gépgyár iratainak története
32 Levéltári Szemle 71. évf . hogy a selejtezések, az iratgyűjtések, felmérések, illetve a rendezések, magyarán a levéltárak tevékenysége kapcsán kirajzolódó vállalati-intézményi kép érthetővé váljon, érdemes áttekinteni más intézmények gyűjtési gyakorlatát is a Láng Gépgyár iratait illetően. A Láng Gépgyár és a múzeumok kapcsolata A műszaki muzeológia háború utáni intézményesülésének első lépéseként alakult meg a Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport. Az 1954. évi 4.sz. tvr. alapján működésének kezdetétől fogva feladatául kapta, hogy kutassa fel és gyűjtse be nemcsak a védett emlékké nyilvánítható tárgyakat, de azok ábrázolásait, ismertetését, illetve a kapcsolódó iratokat is. A Csoport (1972-től Országos Műszaki Múzeum – OMM) a Láng Gépgyár esetében a hetvenes évek közepéig kimondottan a cég által gyártott berendezésekre fókuszált, de a gyűjtések sorában a Mázai Erőmű Nagymányoki Telepén működő gőzturbina védetté nyilvánítása kapcsán nemcsak a turbinát, hanem egyidejűleg a Láng Gépgyár műszaki rajztárában fellelt, a turbinára vonatkozó dokumentumokat (kalorikus számításokat, darabjegyzéket, pauszrajzok másolatait) is védetté nyilvánították, s néhány évvel később átadták a Csoportnak. 29 Az iratok gyűjtése azonban a műszaki emlék tisztázatlan, képlékeny fogalma okán sem a Csoport, sem a későbbi Múzeum esetében nem vált szisztematikussá, így csak ad hoc jellegű átadásra került sor. A vállalat 1972-ben előbb négy fényképalbumot (a BNV-n évente kiállított modellek és gyári stand albumait), majd nem sokkal később a Kereskedelmi Főosztály 101 darab kiadványt és más „kötetet” (prospektusokat, katalógusokat, gépkönyveket, kezelési utasításokat, alkatrészjegyzékeket, műszaki leírásokat a század elejétől) adott át, ígéretet téve egyben arra, hogy a továbbiakban rendszeresen küldik a kiadott prospektusokat a Múzeumnak.30 A vállalat és megküldött sorvezető szolgáltatta. A szervezeti kép mellett az iratanyag látványos hiányainak el lenére a repertóriumban sem az államosítás utáni Láng anyagra, sem a vállalat őrizetében, vagy más közgyűjteményben elhelyezett, a „fond” szerves részét képező anyagra nem történt utalás, kizárólag „önmagában” értelmezték az iratanyagot. Ehhez hasonlóan a más irategyüttesekkel, illetve más iratképzőkkel való kapcsolatok szabatos rögzítése is kívül rekedt a repertóriumon. Mindez jól érzékeltette a levéltári gondolkodás egy-egy szervre és irategyüttesre irányuló, a vállalatok összetett kapcsolatrendszerét nehezen megragadó, vagy figyelmen kívül hagyó jellemzőit ebben az időszakban. Maradva a Láng példájánál, bár pontatlanul, de megemlítették a repertóriumban a Röck gyárral való kapcsolatot, ennek ellenére sem a Láng, sem a Röck iratainál nem volt utalás a másik iratanyagra, a Radiátorgyárat illető kapcsolatról pedig még említés sem történt. Ld. Szilágyi, 1984:195., 367. 29 MMKM MENYGYCS irattára 123/1957 és 389/1966, valamint MMKM Ipar- és technikatörténeti okmány- és iratgyűjtemény 2019.4.1 MM 8630–81217/1957.sz. védetté nyilvánítás (1.doboz). Az egykori OMM, jelenleg MMKM Ipar- és technikatörténeti műszaki rajzgyűjteményben 85.9.1. és 85.11.1. leltári számon csak a műszaki rajzok lettek beleltározva, a dokumentumok többi része nem. 30 MMKM OMM irattára 353/1972. Az 1972-ben begyűjtött kiadványokat egyenként, egymástól függetlenül, illetve egymásra való utalás nélkül az OMM, jelenlegi MMKM Ipar- és technikatörténeti Köcze László
