Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Műhelymunkák - Köcze László: Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok: a Láng Gépgyár iratainak története
31 2021/4. ▪ 23 – 44. államosítás előtti iratanyagának középszintű rendezésekor kiemelték a nyugdíjpénztári iratokat, anélkül azonban, hogy részleteiben megvizsgálták volna azok rendeltetésszerű helyét, így minden nyugdíjpénztárral kapcsolatos irat egy külön fondba került.27 Ellentétben a nyugdíjpénztári iratokkal a jogelőd vállalatok, a hadiüzemi pa rancsnok, a sportköri, igazoló bizottsági anyagok kiemelésére – valószínűleg az iratok terjedelmére való tekintettel – nem került sor. Ezek sorozatként, alsorozatként, vagy tételként a Gépgyár államosítás előtti fondjában maradtak. A rendezés során a korábbi „Vezetési iratok” sorozatot szétbontották, külön állagokat (XI.126.a-c) alakítva ki, függetlenül a közgyűlési iratok (0,04 ifm), az igazgatósági iratok (0,12 ifm) és a felügyelőbizottsági iratok (0,03 ifm) terjedelmétől. Míg 1955-ben a „Vezetési iratok” között helyett kaptak például a cég érdekeltségébe tartozó Röck gyárral kapcsolatos dokumentumok (mérlegek, intern mérleg, alapszabály, üzleti jelentések, gyári biztosítás, gyári revízió a tulajdonlás időszakából), ezek a hatvanas évek végén kikerültek az iratanyagból, figyelmen kívül hagyva azt, hogy nem fondkeveredés miatt, hanem a két cég közötti kapcsolat okán kerültek a Láng irattárába. A Röck tulajdonosai a Láng Gépgyár, illetve a Láng vezető tisztviselői voltak, s a Láng Gépgyár érdekeinek figyelembevételével döntöttek a Röck üzleti eredményeinek ismeretében annak üzletpolitikájáról is. Az irattár(ak) és az iratőrzés céges gyakorlatának figyelembevétele helyett ekkoriban előtérbe kerülő szervezeti konstrukció a Láng esetében olyan állagok létrehozását is eredményezte, amelyek az adott formában a cégnél nem léteztek, így a XI.126.e állag megnevezésénél „Személyzeti és munkaügyi osztály iratai” szerepelt, de a két részleg mind az államosítás előtt, mind utána elkülönült egymástól. Hasonlóan problémás volt a XI.126.f „Termelési és műszaki osztály iratai” állag megnevezése is, ugyanis az államosítás előtt szerkesztési osztályok és műhelyeket összefogó üzemi (fő)osztályok működtek a cég műszaki igazgatójának alárendelve. Ehhez hasonlóan sem a XI.126.g „Kereskedelmi osztály iratai”, sem a XI.126.h „Pénzügyi és könyvelési osztály iratai” megnevezések nem fedték a tényleges vállalati szervezetet. A Kereskedelmi ügyvezető igazgatóság alá a begyűjtött iratok fő időszakában, tehát a harmincas-negyvenes években a Belföldi ajánlati osztály és az Export (és a háború után kibővített feladatkörrel bíró Jóvátételi) osztály, míg a Pénzügyi ügyvezetés és adminisztráció alá a Könyvelés, a Levelezés, a Számlaellenőrzés, az Üzemgazdasági osztály és utókalkuláció, a Rendelésfelvételi és számlázási osztály, a Személyzeti osztály, a Bérelszámolás és a Pénztár tartozott.28 Ahhoz, 27 BFL XI.154 Láng L. Gépgyár Rt. tisztviselői és művezetői részére néhai Láng László úr emlékére alapított nyugdíjintézet, mint elismert nyugdíjpénztár iratai, 0,40 ifm, 1924–1948. 28 Szilágyi, 1984:196–224, a szervezetre ld. Tirser, 1967:272–273., BFL XI.126.i. Hirdetmény, 1920. nov. 30. (3.d.) és A Láng L. Gépgyár Rt. üzemi szervezete és műhelyfelosztása, 1948. (3.doboz), valamint MNL OL XIX–F–32 456.t. Az 1984-ben megjelent repertóriumban szereplő fondok majdnem mindegyikénél ugyanezt az állagbeosztást alkalmazták, ugyanezekkel a szervezeti megnevezésekkel; a rendezés alapját még a Levéltári Igazgatóság által 1972-ben kiadott 51.321/72 X. „Útmutató a tanácsi levéltárakban őrzött gazdasági iratanyag rendezéséhez” összeállított és minden levéltárnak Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok
