Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Műhelymunkák - Köcze László: Közgyűjtemények, iratgyűjtés és a vállalati iratok: a Láng Gépgyár iratainak története
30 Levéltári Szemle 71. évf . lépések, s a vállalattal a Fővárosi Levéltár kapcsolata több mint harminc évre megszakadt.23 (A kapcsolatot érintő vállalati politika módosulásának okaira a későbbi ekben még visszatérek.) A korabeli „gyűjtőterületi munka eredményei” mellett tanulságos a levéltári őrizetbe került iratanyag sorsának nyomon követése is. A Fővárosi Levéltár a hetvenes évek második felében kezdte meg az őrizetében lévő, államosítás előtti vas-, fém- és gépipari fondok, köztük a Láng L. Gépgyár Rt. iratainak középszintű rendezését. Az iratanyag első rendszerezésére még a KGL-ben került sor, ahol az iratanyagon belül az alábbi nagyobb egységeket alakították ki: I. Vezetés iratai, II. Könyvelés iratai, III. Építkezéssel kapcsolatos iratok, IV. Gyártással és eladással kapcsolatos iratok, V. Nyugdíjpénztári iratok, VI. Vegyes iratok, VII. Kereskedelmi (Általános) levelezés.24 Az iratanyag tagolása, jellemzői kapcsán érdemes kiemelni, hogy a cég levéltárba került anyagának legnagyobb részét (közel 90%-át) a kereskedelmi levelezés tette ki, ugyanis a Láng gyakorlata szerint „irattárba” elsődlegesen a levelezési anyagot helyezték el, így levéltári átadásra is főként ezt mutatta be a vállalat. 25 Az iratok csoportosításánál ugyanakkor elsődlegesen nem a cég (képlékeny, időben is módosuló, differenciálódó) szervezetét, hanem egyfajta funkcionális elvet próbáltak meg érvényesíteni. A korabeli (gazdaság)politikai elképzelésekkel összhangban még a Központi Gazdasági Levéltárban kidolgozták a vállalati fondok felosztásának kereteit, amelynek választóvonalát a Láng Gépgyár esetében is az államosítás időpontja jelentette. Ennek következetes végrehajtására azonban csak a Fővárosi Levéltárba kerülést követően került sor 1967–1968-ban.26 Később, a hetvenes években a Láng L. Gépgyár Rt. 23 Ebben az időszakban a Fővárosi Levéltárhoz az 1969. évi 27. tvr., illetve az illetékességet szabályozó 101/1975. KM utasítás alapján legalább 800 gazdasági szerv (vállalat és szövetkezet) tartozott, amelynek nagyságrendje okán még egy ilyen kiemelt nagyvállalat érdemi nyomon követése és iratainak vizsgálata is messze meghaladta az intézmény rendelkezésre álló erőforrásait. A minden szerv számára, mérlegelés és differenciálás nélkül, kötelezően előírt levéltári szabályok betartása és betartatása szinte automatikusan magával vonta annak kudarcát. A levéltári rendszer egészét érintő korabeli anomáliákról összefoglalóan ld. Erdmann, 1982., Pálmány, 1983. 24 BFL XI.126 fonddosszié „Leíró jegyzék” 1955. A cég iratainak első ismertetésnél kevésbé részletesen, de hasonlóan tagolták az iratanyagot: vezetőségi iratok (a selejtezések nyomán megbomlott az eredeti rend, így az ügyek dossziéi mesterségesen, időrendben voltak letéve), könyvelés iratai (minden ügynek külön dossziéja volt, azon belül időrendi sorrendben letéve az iratok), belföldi levelezés (minden évben újrakezdődő betűrendben, azon belül időrendben voltak a levelek lerakva; bizonyos, fontosabb partnerek külön dossziét kaptak, illetve a dossziékban a beérkezett levelek és a válaszlevelek másolatai egymás mellett lerakva), végül a külföldi levelezés (a belföldi levelezéssel megegyező beosztással). Kiss, 1953:76. 25 Szolgálati szabályzat, 1912:6. 26 Az 1948 előtti anyag XI.126 Láng L. Gépgyár Rt. iratai (38,30 ifm, 1881–1948), míg az 1948 utáni iratanyag XXIX.31 Láng Gépgyár N.V. (sic!) iratai (12,70 ifm, 1949–1956) törzsszámmal és megnevezéssel került be a fond- és állagjegyzékbe. Ld. Bónis, 1970:109, 207. Jellemző módon sem az akkori, sem a későbbiekben készült fondjegyzékekben sehol nincs utalás a két fond közötti „kapcsolatra”. Köcze László
