Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. szám - Forrás és érték - Mislovics Erzsébet: A Hajdúkerület zsidóságának forrásanyaga az MNL Országos Levéltárában és Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában
30 Levéltári Szemle 71. évf . hajtás módjával.36 Emellett a jegyzőkönyvekben elsősorban gazdasági ügyletekről szóló híradások találhatóak, így például a vámospércsi Jacob Joseph árendabérletszerződései.37 1790 után, és főként a 19. század első évtizedeitől hangsúlyos marad az országos érvényű körözvények száma, emellett pedig a Hajdúkerület városaiban a taxaszedési és gazdasági ügyleteké növekszik. A bejegyzések széleskörű geográfiai megoszlása alátámasztja a fent leírtakat. A hirdetmények megjelölik a leírt személyek lakóhelyét és emellett tartalmazhatnak személyleírást, adósság miatti körözést, szökevények listáját (Morvaországból, Galíciából, Csehországból), másfelől kereskedelmi jogot elnyerők, elvesztők, csődeljárás alá vont személyek adatait. A kerület hat városára vonatkozó mintegy 660 bejegyzés is tekintélyes mennyiségű. Ebből 126 általánosságban a Hajdúkerületben élő zsidóságra tartalmaz utasításokat, megjegyzéseket, rendeleteket. Az első közlés 1758-ból a böszörményi Lázár lólopási ügyét tárgyalja.38 A zsidó lakosok számát figyelembe véve nem meglepő, hogy a jegyző könyvi bejegyzések közül a legtöbb (199) a dorogi zsidó lakosságra vonatkozik. Ennek oka több tényben kereshető. A helyi gazdasági lehetőségeket – árendabérletet, boltok, kocsmák üzemeltetését – több család is igyekezett elnyerni, ami összeütközésekhez vezetett, így például a Harstein család és Spitz Mátyás között.39 Ezenkívül a városi magisztrátus sem nézte jó szemmel a zsidó lakosok számának növekedését és igyekezett gazdasági tevékenységüket gátolni.40 A zsidó lakosok kérelmeikkel felke resték a városi tanácsot és a Hajdúkerület fórumát is, ami avval magyarázható, hogy az előbbivel gyakran feszült, sőt ellenséges kapcsolatban álltak. Szembetűnő, hogy ezen instanciák túlnyomó többsége 1810–1830 közé, tehát az állandó megtelepedés fő időszakára datálható. A szoboszlói források teljesen más képet mutatnak. Nagyrészt egyetlen személy, Fischbein Éliás lakhatásához, gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik.41 Emellett Grosz Salamonnak a városi tanáccsal folytatott viszálya sze repel több leírásban is, ahogy erről korábban szó esett.42 Hasonló a helyzet Nánáson, ahol a Fried család szerteágazó tevékenységéről lehet olvasni a forrásokban,43 Bö szörményben főleg a Fried és a Goldhammer famíliával kapcsolatos ügyek találhatóak.44 A Fried név felbukkanása Nánáson és Böszörményben nem csupán névro konságból fakad, a forrásokból a családtagok költözése jól nyomon követhető. Fried Dávid nánási árendátor 1810-től a böszörményi mészárszék bérlője (Fried Márton, 36 MNL HBML IV. 502. a. 1780. 3.; 1781. 5., 57.; 1782. 9., 16; 1785. 35.; 1786. 23.; 1795. 22.; 1801. 27.; 1841. 1626. 37 MNL HBML IV. 502. a. 1787. 457.; 568.; 595. 38 MNL HBML IV. 502. a. 1758. 13. 39 MNL HBML IV. 502. a. 1811. 948.; 1813. 82. 40 MNL HBML IV. 502. a. 1812.10. 41 MNL HBML IV. 502. a. 1821. 774.; 1823. 921.; 1829. 320.; 1831. 331. 42 MNL HBML IV. 502. a. 1841. 1585, 1649.; 1842. 267., 532.; 1844. 2007. 43 MNL HBML IV. 502. a. 1819. 51.; 1820. 297.; 1827. 234. 44 MNL HBML IV. 502. a. 1814. 42.; 1821. 455.; 1841. 1552.; 1843. 1819. Mislovics Erzsébet
