Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. szám - Forrás és érték - Mislovics Erzsébet: A Hajdúkerület zsidóságának forrásanyaga az MNL Országos Levéltárában és Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában
31 2021/1. ▪ 23 – 39. Dávid nevű öccse költözött át Böszörménybe). 1819-ben ismét Nánáson bérlő, de bérleti jogának lejárta után el kellett hagynia a várost, ezért Tokajba költözött, majd újra feltűnt Böszörményben.45 A Hadházon élő zsidó lakosokra mindösszesen négy – adóztatásukra és gazdasági tevékenységükre – vonatkozó bejegyzés található. 46 A lejegyzett esetek alapján megállapítható, hogy mind az országos, mind a helyi források döntő többségükben magánszemélyekre, főként férfiakra vonatkoznak, közösségi ügyek ritkán szerepelnek a bejegyzésekben. Utóbbi egyik példája 1839-ből a zsidó tanács összeállítása Böszörményben,47 illetve 1849-ben a rabbi- és bíróvá lasztás ügye.48 Az is megállapítható, hogy bár vallási ügyeket is érintenek a bejegy zések, ezek főként a zsidóság viselkedési szokásaira hívták fel a figyelmet a keresztény ünnepek idején. Purim ünnepén nem lehetett a katolikus lakosságot zavarni a böjti időszakban: „[...] az országban lakó sidók a Catholikusok Quadragesimajira eső Innepjeiken tartani szokott lármás mulatságoktól és tántzoktól el tiltassanak”. 49 Ugyanígy tilos volt keresztényeket alkalmazni vasárnapi munkavégzéskor. 50 Köz ponti kérdéssé váltak – a gyermekkori térítések elítélése okán – az áttérési ügyek, 51 A Hajdúkerületben is kihirdették az uralkodó e tárgyban hozott rendeleteit. A jegyzőkönyvi bejegyzések általában igen rövidek, és az ügyek részleteire nem mindig térnek ki. Az ügyek alapdokumentumait, a részletes cselekményeket a protokollumokhoz kapcsolódó közgyűlési iratok tartalmazzák. A közgyűlési iratok sorozata összefüggően 1713-tól – tehát a jegyzőkönyveket jóval megelőző időkből – maradt fent. A zsidóságra vonatkozó legrégibb ügyirat egy összeírás elrendelése és a végrehajtás során keletkező táblás jegyzék 1735-ből. 52 Az iratanyagban nem került sor különálló, csak a zsidóság ügyeit tartalmazó gyűjtemény kialakítására (ez a tekintélyes számú körözvény miatt sem megoldható, hiszen a hirdetmények a zsidó és nem zsidó társadalom tagjait egyaránt érintik.). Az évenként fasciculusokba tagolt (jelenleg 572 dobozban tárolt) iratok közül 2021 ügyiratban fordul elő zsidó vonatkozású anyag. Ebből a számból nehéz a mennyiségre következtetni, hiszen egy akta rejthet egyetlen dokumentumot is és tartalmazhatja egy ügy nagyobb terjedelmű, több iratból álló dokumentációját is. Így például egy – a Hajdúkerület több városában lefolytatott – bérleti szerződéseket vizsgáló anyag 32 iratot tartalmaz, amelyben többek között Fried Dávid eszlári lakos nánási, 45 Harsányi, 1970: 10. már leírta Fried Márton történetét. 46 MNL HBML IV. 502. a. 1794. 53.; 1803. 9.; 1804. 8.; 1835. 46. 47 MNL HBML IV. 502. a. 1839. 125., 2070. 48 MNL HBML IV. 502. a. 1849. 224. 49 1824-ben a keresztény húsvét április 18-ára esett, ezt megelőző böjti időszakban, 1824. március 13– 15-ére esett a Purim (farsang), amely a zsidóság örömünnepe. Uo. IV. 502. a. 1824. 301. 50 A keresztényeket korbácsütésekkel büntetik, a zsidó bérlő vasárnapi tevékenységét vizsgálják. MNL HBML IV. 502. a. 1823. 289. 51 MNL HBML IV. 502. a. 1806. 22.; 1807. 18.; 1822. 47.; 1829. 594. 52 MNL HBML IV. 502. b. 1735. 23. 1. A Hajdúkerület zsidóságának forrásanyaga
