Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Levéltár│Történet - Szálkai Tamás: A bihari „élő archívum” – Jakab Mihály pályája
71 2021/3. ▪ 61 – 79. 5 forinttal járult hozzá az emlékezetápoláshoz. 55 A következő évben hasonlóképp név szerint nevezték meg a lapban, mint akinél a Kölcsey emlékműre adományt lehet letenni. Némi sikerrel is járt, kilenc főtől összesen 3 Ft 40 krajcárt gyűjtött, ő maga 1 Ft-tal járult hozzá az emlékmű alapjához. 56 Forradalom és szabadságharc A megszűnőben lévő megyei közgyűlés 1848 március végén Batthyány Lajos miniszterelnök rendelete alapján az úrbéri viták rendezésére létrehozott bizottság tagjának választotta, bár érdemi munkára nem került sor, mivel az úrbérrendezés a megyében rendbontás nélkül lezajlott. 57 Bihar megyében 1848 május 1–2. napjain kezdődött meg a nemesi közgyűlést váltó bizottmány ülése, ekkor érkezett meg Szemere Bertalan belügyminiszter főispáni kinevező levele Beöthy Ödön részére.58 Az új megyei irányítótestületbe több, eddig nem politizáló személy is bekerült, Jakab Mihály mellett többek közt a feltaláló Irinyi János. Számos ügydarab megvitatása után május 23-án került sor – az 1848. évi 17. tc. alapján – a megyei hivatalok betöltését tárgyaló gyűlésre. Sántha György volt főjegyző jelképesen átadta a megye pecsétnyomóját, Miskolczy Lajos volt főjegyző pedig a levéltár kulcsát a főispánnak, aki hangsúlyozta, fontos hogy az ajánlásoknál egyedül a „személyes érdem” elve érvényesüljön. Öt hivatal esetében: számvevő, főpénztárnokok, orvosok, mérnökök és a levéltárnok esetében első ízben történt „közválasztás”, hiszen korábban ez főispáni kinevezés útján történt.59 A választást tekinthetjük formaságnak is, hiszen a levéltári munka május folyamán ugyanabban a kerékvágásban haladt mint korábban, a levéltárnok is leadta időszakos jelentését. 60 István nádor – mint királyi helytartó – és Szemere belügyminiszter rendeletben határozta el, hogy az ország több megyéjében, így Biharban is a nemzetiségi lázongások, lázítások következtében előforduló gyilkosságok, gyújtogatások elhárítására rögtönítélő bíróságokat kell felállítani. A kezdetben két elnökből és tíz ülnökből álló testület tagja lett Jakab Mihály is.61 A közgyűlési iratokból kitűnik, hogy a vidéken is többször összeülő statáriális bíróság többnyire felmentő, ám néhány halálos ítéle tet is hozott. A feljegyzésekből nem derül ki, hogy a változó összetételben ülésező törvényszéknek tagja volt-e a levéltárnok. A nyomban ítélő bíróságnak is nevezett testületet 1849 elején váltotta fel a politikai vegyes törvényszék,62 vésztörvényszék, 55 Honművész, 1839. december 8. 780., 1840. szeptember 20. 617., Pesti Hírlap, 1841. március 24. 202. 56 Honművész, 1840. február 9. 91., Athenaeum, 1840. augusztus 6. 176. 57 MNL HBML IV. 1. a. 239/1848., Hegyesi, 2000: 12. 58 MNL HBML IV. 101. a. 433., 438/1848. 59 MNL HBML IV. 101. a. 1873/1848. 60 MNL HBML IV. 101. a. 819/1848. 61 MNL HBML IV. 1. a. 2089/1848. 62 Hegyesi, 2000: 50. A bihari élő archívum"
