Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Levéltár│Történet - Szálkai Tamás: A bihari „élő archívum” – Jakab Mihály pályája
72 Levéltári Szemle 71. évf . amelynek Jakab szintén tagja lett. Ennek működéséről nem maradtak fenn adatok, mert a levéltárban a szabadságharc bukása után az iratokat megsemmisítették, hogy azokat ne lehessen felhasználni a bíróság tagjai ellen. 63 Részt vett a Thurzó alispán elnöklete alatt működő – a nemzetőrség felállítását, élelmezését, elszállásolását szervező – háromtagú bizottság munkájában,64 majd július 17-én Jakabot mint „megyei futárt és megbízottat” Pestre küldték a minisztériumba, azért hogy az Arad felé készülő, már gyülekező megyei nemzetőrök részére legalább 3000 lőfegyvert „eszközöljön ki”, élelmezési költségre és napidíjra 40 000 Ft-ot „kinyerni igyekezzék”, a nemzetőri fegyelmi szabályok leküldetését „személyesen is szorgalmazza”.65 Vélhetően azért esett rá a választás, mert a testvére, István mint a belügyminisztérium közigazgatási osztályán az osztályfőnököt beosztásban követő két tanácsos egyike működött, s nyilván jó kapcsolatokkal rendelkezett.66 A kiküldetés eredményes volt: a minisztériumtól 8200 Forintot, Temesvárról pedig ötszáz szuronyos puskát szerzett. Saját előterjesztése alapján felhatalmazást kapott a levéltárból már egyébként is „kiszorult” régibb, 1790 és 1820 közötti büntető törvényszéki iratok kiselejtezésére, s azok töltet készítésére történő felajánlására.67 Az említette ken kívül még a volt úrbéri kihágások vizsgálati iratait is felajánlotta hadi célokra, ugyanakkor megkeresést intézett a két váradi püspökség archívumaihoz is, hogy hasonlóképp járuljanak hozzá a nemes ügyhöz. 68 Jakab Mihály 1849 augusztusáig szolgált levéltárnokként, 1850. november 1-én pedig már mint volt statusfogoly szerepel a váradi várnagy jelentésében, akivel korábban Jakab hosszú ideig hivatali kapcsolatban állt. 69 Az olmützi fogoly A bíróság egytől húsz évig terjedő büntetéseket szabott ki – „vasban”, megbilincselve vagy anélkül – a hazafiakra; Jakab Mihályt tizenöt évi70 vasban letöltendő várfogságra ítélte, miközben például Sillye Gábor, a hajdúböszörményi képviselő és kormánybiztos 1849-ben, a Bocskai 17. huszárezred és az 52., 53. zászlóalj megszervezője 71 63 Hegyesi, 2000: 110. 64 MNL HBML IV. 1. a. 2180/1848. 65 MNL HBML IV. 101. a. 2514/1848. 66 Az első magyar ministerium, 1848: 6. 67 MNL HBML IV. 101. a. 264/1849. 68 MNL HBML IV. 101. a. 388/1849. 69 MNL HBML IV. 262. 1. 1850. 70 Az Olmützben raboskodó polgári elítéltek közül tizenöt évet mindössze három nagyváradi vésztörvényszéki ülnök kapott, húsz évre négy személyt ítéltek, köztük Könyves Tóth Mihályt, Kossuth tábori lelkészét (aki a debreceni Kossuth szoborkompozíció egyik mellékalakjaként is megjelenik) és Hajdú Lajost is. 71 Nyakas, 1999: 9. Szálkai Tamás
