Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Levéltár│Történet - Szálkai Tamás: A bihari „élő archívum” – Jakab Mihály pályája
64 Levéltári Szemle 71. évf . Levéltári „munkálatok” A vármegye székházában a levéltári hivatal számára 1825-ben öt szobát biztosítottak, maga a levéltárnok kétszobás szolgálati lakásban lakott ugyanott, amelynek a fűtéséhez szükséges tűzifát is „mióta ember emlékezik” a törvényhatóság biztosította. 19 Jakab időszakos jelentéséből értesülünk arról, igényelte, hogy az ablakok „vas táblái kiigazíttassanak”, a „bűnbeli irományok levéltárának üres fala pedig záros fiókkal láttassék el”, hogy a pénztár iratait abban elhelyezve, helyet szabadítsanak fel. 20 1834-ben egy földrengés miatt három bolthajtásos helyiség mennyezete megrepedt, ezért az irományokat ideiglenesen a tiszti ügyész és a megyei hajdúk őrmesterének szobájában helyezték el. 21 A Helytartótanács 1829-ben a megye levéltárában uralkodó „nagy zavar” eloszlatását rendelte el és az elmaradt lajstromozásra felvett napidíjas írnok további alkalmazását megtiltotta,22 a levéltárnokot pedig „hivatalának rendesebben leendő foly tatására” utasította. A közgyűlés azonban nagyon is meg volt elégedve a registrator munkájával, olyannyira, hogy végzésbe is foglalta, hogy az elmaradás nem is a mostani levéltárnok idején keletkezett, hiszen az csak az előző évben foglalta el hivatalát, és kötelességeit „egész szorgalommal és pontossággal” végzi. 23 S valóban így történt, Jakab 1829-től felgyorsította a levéltári munkát: az iratsorozatokból egykori tisztviselőknél vagy azok özvegyeinél lévő „magukon levéltári jelet viselő” dokumentumok visszaadását sürgette. A „némely régi tisztviselőknek a megye Levéltárába sorozatlanul heverő irományai”-nak a rendezése 1830-ban kezdődött meg, majd újabb hagyatékokkal gazdagodott a gyűjtemény.24 Történeti ér téküket már a korabeli archivarius is felismerte, s az iratok rendezését javasolta. 25 A közgyűlési, törvényszéki vagy más sorozatokból származó iktatott iratokat visszahelyezte, a többit pedig évrendbe állította, az iratokon lévő viaszpecsétekről pedig mutatót készített. Néhány dokumentumra kis feljegyzéseket írt, például a Helytartótanács azon levelére, amelyben Bihar vármegyét arra figyelmeztetik, hogy a megyebeli földbirtokos író, Bessenyei György műve veszélyes, azt írta: „a Természet Világa 19 MNL HBML IV. 10. 1. 1834. 20 MNL HBML IV. 1. a. 267/1830. 21 MNL HBML IV. 1. a. 1964/1839. 22 A megye azonban „régi szokáson és felsőbb rendeléseken alapult” jogait továbbra is fenntartotta. 23 MNL HBML IV. 1. a. 1752/1830. 24 MNL HBML IV. 1. a. 269/1830. 25 2015-ben az NKA támogatásával Kovács Ágnes levéltári kezelővel fondrevíziót hajtottunk végre, az iratokat kiteregettük és savmentes dobozokba helyeztük. Az 1970-es években készült témacédulákat felülvizsgáltuk, javítottuk, kiegészítettük, pecsét- és helynévmutatóval láttuk el és elektronikusan kereshetővé tettük. Szálkai Tamás
