Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Levéltár│Történet - Szálkai Tamás: A bihari „élő archívum” – Jakab Mihály pályája
65 2021/3. ▪ 61 – 79. című munkájáért megdorgáltatik, és szemügy alatt tartatik”. 26 Jakab bizonyára is merte Bessenyei munkáit, ám ezt nem, mert a kéziratban maradt művet – amelyben pusztai magányáról is ír – a „bihari remete”, csak 1898-ban adták ki. 27 Az 1834. évi földrengést követően az iratokat menekíteni kellett, eközben „némely hányt-vetett írások között” a megye régi ezüst pecsétnyomójára bukkant, amelyről először azt gondolta, hogy hamisítvány, s mint bűnjel került a levéltári iratok közé. Évekig gyűjtötte az anyagot, míg több olyan iratot is talált, amelyeken az ezzel a tipáriummal készült lenyomatokat talált.28 Ezen felbuzdulva levelet intézett a leleszi konventhez, hogy az a megyével kapcsolatos régi iratokról tájékoztassa. Miután választ nem kapott, meggyőzte a közgyűlést, hogy a megye országgyűlési követei által próbáljanak eredményt elérni. 29 A nádor „félszázados” ünnepére készített emlékpénzre történő szervezett gyűjtésből fennmaradó összegből – saját javaslatára – a hasonló érmék „bátorságos” tárolására szekrényt készíttetett. Kassa és Eperjes városa 1847-ben közösen rendezte meg az orvosok és „természet vizsgálók” társulati nagygyűlését. Ebből az alkalomból ott is emlékpénzt készíttettek, amelyet a törvényhatóságok részére – így Bihar megyének is – megküldtek. A közgyűlés megbízásából a veretet a levéltárnok már ebbe a szekrénybe helyezte el. 30 A levéltári munkálatok előrehaladásáról, a rendezésről, lajstromozásról időszakos jelentést kellett tennie,31 amelyekben más adatokat is közölt, például 1830-ban a Helytartótanácstól 20, 1831-ben 50-60 darab urbáriumnyomtatványt kért és kapott meg.32 Az állandó lajstromozás mellett is folyamatos volt az elmaradás. Jakab tekin télyének tulajdoníthatjuk azt, hogy a megye közönsége pénzt, méghozzá ezer Ft-ot ajánlott fel segédszemélyzet alkalmazására, hogy az elmaradt munkát elvégezzék. 33 Jogosan vetette fel azt is 1841-ben, amikor a levéltári írószobából egy köteg passus nyomtatvány eltűnt, hogy a levéltárat ne rabok őrizzék, hanem a korábban „levéltár őrzési cím” alatt 1811-ben (!) felvett hites hajdú lásson el ott tényleges, állandó szolgálatot. A közgyűlés beismervén, hogy „megítélt, bűnnel szenvedő” rabok alkalmazása a levéltár körüli szolgálatokra nemcsak „célaránytalan”, hanem veszélyes is, ezért hajdút rendelt a levéltárnok mellé. 34 26 MNL HBML IV. 11. 33. Fasc. II. 27 Idézi Béres, 1979. 131–133. 28 MNL HBML IV. 1. a. 2336/1839. 29 MNL HBML IV. 1. a. 3032/1839. 30 MNL HBML IV. 1. a. 5401/1847. 31 MNL HBML IV. 1. b. 550. Fasc. V. 1829. 32 MNL HBML IV. 1. a. 271/1830., 2392/1830., 225/1831. stb. 33 MNL HBML IV. 1. a. 3158/1839. 34 MNL HBML IV. 1. a. 2322/1841. A bihari élő archívum"
