Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Műhelymunkák - Csatári Bence: A Tájékoztatási Hivatal sajtóirányító munkája a Magyar Rádió és Televízióban az ötvenes évek második felében
57 2021/3. ▪ 44 – 60. Az MRTV beszámolt a TH-nak arról is, hogy névtelen levelekben tiltakoztak az ateista propaganda ellen is. Ezek a levelek természetesen nem mehettek adásba, de az sem meglepő, hogy a vallásos emberek a retorziótól való félelmükben nem vállalták a nevüket. Az egyik levél például arról szólt, hogy a rádió műsorai egyenesen ellenségesek voltak a hitüket gyakorlókkal szemben, s ez még a dramatizált rádiójátékokban is megjelent. Egy másik hallgató pedig azt észrevételezte, hogy az építőtáborokról szóló tudósításban istenkáromlás hangzott el az adásban. A rádió persze nem tehette meg, hogy egyik hallgatói levelet sem dolgozza fel, így műsoraikban hellyel-közzel beszámoltak egy-egy égetően fontos problémáról, amelyek 1959-ben a társadalmat foglalkoztatták. Ilyen volt az óvodai férőhelyek alacsony száma, a zsírszalonna eltűnése a boltokból, illetve a szovjet gyártmányú Moszkva típusú motorkerékpárok gyakori meghibásodása. Voltak ezenkívül igencsak kritikus hangnemet megütő hallgatói levelek is a TH-nak küldött jelentés alapján, amelyek természetesen nem mentek adásba és mármár a rendszerellenesség kategóriájába tartoztak. A Rákosi-rendszerben kétségkívül börtönbe csukták volna azokat izgatás vádjával, akik ilyen véleménynek hangot adtak, ráadásul írásban. Ezekben a levelekben megjelent egyebek mellett az, hogy a magyar kommunista párt alávetett szolgája a szovjeteknek, a rádió folyamatosan kommunista propagandát zeng, miközben Nyugaton jobb az életszínvonal, mint a keleti blokk országaiban, és volt, aki abbéli véleményét sem rejtette véka alá, hogy a téeszesítés is szovjet utasításra történt. Talán a legmerészebb hallgatói levél az volt, amely április 4-ét becsmérelte, és egyenesen kétségbe vonta, hogy Magyarország szabad és független lett volna.39 A TH-nak küldött jelentésben külön kitértek a kül földiek Magyarországgal kapcsolatos véleményére is, amelyek között azonban nem meglepő módon nem találni határon túli magyarokat, hiszen ők nem álltak a kommunista rendszer oldalán. Igaz, a külföldiek sem kímélték a Kádár-rezsimet, például az a nyugati turista, aki csak tranzitvízumot kapott, szívesen megnézte volna az ország számos nevezetességét, de csak egy napot tartózkodhatott itt, s emiatt méltatlankodó levelet írt, amelyben leszögezte, hogy addig nem nevezhető Magyarország demokratikusnak, amíg a Vasfüggöny létezik.40 A Magyar Rádió és Televízió apróbb ügyei szintén a TH felügyelete alá tartoztak, így alkalmazottaik autóvásárlási kérelmei is. 1958. június 30-án például Bágya András és Balassa P. Tamás – a könnyűzenei slágercéh két prominens képviselője – folyamodott autóvásárlás iránt, amit a gyakorlatban a Minisztertanács Titkárságának Gazdasági Osztálya intézett. Ebben az esetben nem arról volt szó, hogy kaphatnak-e autót, hanem arról, hogy soron kívül jussanak hozzá.41 A kérést azonban nem teljesítették, ami kiderül Vigyázó Piroska TH-alkalmazott Mike Gyulának, a Magyar Rádió és Televízió gazdasági igaz-39 MNL OL XIX-A-24-a 3. d. 230/1959/a. 21–24. 40 MNL OL XIX-A-24-a 3. d. 230/1959/b. 5. 41 MNL OL XIX-A-24-b 4. d. 652/1958. A Tájékoztatási Hivatal sajtóirányító munkája
