Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Műhelymunkák - Csatári Bence: A Tájékoztatási Hivatal sajtóirányító munkája a Magyar Rádió és Televízióban az ötvenes évek második felében
58 Levéltári Szemle 71. évf . gatójának írt 1958. május 16-ai leveléből, amelyben leírta: mindössze egyetlen autót tudtak vásárolni 1958 első negyedévében, ugyanakkor Balassa P. Tamásék nem is hozzájuk tartoztak, mert nem újságírók voltak, hanem zeneszerzők, hiába álltak rádiós alkalmazásban. 42 A Magyar Rádió és Televízió egy másik, érdekességnek számító ügyben is a TH-hoz fordult. A médium Ifjúsági Osztálya ugyanis Csehszlovákián, NDK-n,43 Lengyel országon és Szovjetunión keresztül expedíciós riportutat tervezett a sarkvidékre, és ahhoz kérte 1958. május 24-én a TH engedélyét, hogy tekintettel a vállalkozás exkluzivitására, a szokásosnál nagyobb mennyiségben vihessenek felszerelést. Gyáros László, a TH akkori vezetője három nappal későbbi válaszában megadta az engedélyt. A kérelmezők minden ideológiai érvet bevetettek, hogy sikerrel járjanak, és ezúttal el is érték céljukat. A kor uralkodó frázisaival élve megemlítették többek között, hogy riportjaikkal szeretnék elmélyíteni Magyarország és a tőle északra fekvő „népi demokratikus” országok – beleértve természetesen a Szovjetunió – fiataljainak barátságát, szeretnék az ifjúság internacionalista nevelését elősegíteni, és bemutatni a „baráti országok” fiataljainak „békéért folytatott küzdelmeit” a magyar ifjúság számára. Nem lehet pontosan megállapítani, mennyire volt őszinte a kérelem megszövegezése, de élhetünk a gyanúperrel, hogy nem minden szava mögött húzódott marxista–leninista meggyőződés. Ebből az esetből mindenesetre tanulságként levonhatjuk, hogy egy jó érzékkel megfogalmazott kérvénnyel, és minden bizonnyal megfelelő protektorokkal megerősítve nagy volumenű elképzelések is megvalósíthatók voltak. A sikerhez persze elengedhetetlen volt a szocialista értékrendnek megfelelő témaválasztás és nyelvi prezentáció. 44 Összegzés A Tájékoztatási Hivatal második újraalapítása a Kádár-rendszerben híven jelzi a pártállami rezsim represszióját, azt, hogy a hatalom feltétlenül számított a tömegkommunikációra és arra, hogy az kiszolgálja a hatalombirtokosok érdekeit. Ennek megfelelően a TH minden erejével rajta tartotta kezét az információáramlás ütőerén, és a cenzúrát az MSZMP KB APO-val karöltve gyakorolta. Az APO dominanciája a TH-val szemben az évek előrehaladtával egyre egyértelműbbé vált, de a TH is megőrizte cenzurális hatalmának egy részét. Ide tartoztak a médiamunkások között rettegett hírnévnek örvendő főszerkesztői értekezletek, amelyek sokszor felértek egy-egy raporttal, illetve a lapengedélyezési eljárások, amelyekkel könnyűszerrel ellehetetlenítettek különböző sajtótermékeket. 42 MNL OL XIX-A-24-b 4. d. 446/1958. 1–3. 43 Egy TH-ban született feljegyzés tanúsága szerint sokáig csak az NDK-ban volt a TH-hoz hasonló jogállású intézmény. Ld. MNL OL XIX-A-24-b 17. d. 495/1962. 44 MNL OL XIX-A-24-b 4. d. 559/1958. Csatári Bence
