Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Műhelymunkák - Csatári Bence: A Tájékoztatási Hivatal sajtóirányító munkája a Magyar Rádió és Televízióban az ötvenes évek második felében
53 2021/3. ▪ 44 – 60. hasson” telefon az MTI-be, hogy bizonyos változtatásokat vigyenek végbe az adott anyagon. Szélsőséges esetben azt is megtehették, hogy megtiltsák a kiadást. Az MTI-ben ugyancsak megvalósult a pártállami ellenőrzés, egyrészt a pártállamra jellemző, a vélt vagy valós elvárásoknak való megfelelést célzó felső-, közép- és alsóvezetői, illetve újságírói öncenzúra folytán, másrészt a beépített III/III-as ügynöki hálózati tagok, valamint a Belügyminisztérium állambiztonsági szolgálatának hivatalos kapcsolatain keresztül és az üzemi párt alapszervezet és a szakszervezet segítségével is. 27 A TH vezetése 1956 végétől Kádár János egyik bizalmi emberének, Szirmai Istvánnak jutott feladatul, ami jelezte, hogy a tömegkommunikáció konszolidációjának ügye fontos volt a rendszer számára. Szirmai Istvánt, aki a forradalom előtt közvetlenül az Esti Budapest című pártlap főszerkesztője volt, a pártközvélemény „bolsevizmusán belül nagyvonalúan engedékenynek”, illetve életszeretőnek, de egyúttal cinikusnak is ismerte. Azt tartották róla, hogy nála rátermettebb szakértőt nemigen lehetett volna találni a hazai sajtóviszonyok rendezésére és a tájékoztatáspolitika koncepciójának, illetve gyakorlatának kimunkálására.28 Helyettesének, Darvasi Istvánnak a közlése szerint29 megbízatását a TH-ban, majd később az APO-n is 1956. november 23-án kapta az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságától, de ezt jogszabállyal csak december 19-én erősítették meg a fent említett kormányhatározattal. A két világháború között az erdélyi illegális kommunista mozgalomból a Romániai Kommunista Párt tagjaként indult Szirmai István 1945 után Magyarországon futott be karriert. 1946–1947-ben a Magyar Kommunista Párt (MKP) Központi Vezetősége Tömegszervezeti Osztályát vezette, 1947–1949-ben az MKP, majd az MDP Országos Szervező Bizottságának titkára volt. Ezt követően 1949–1953 között a Magyar Rádió emblematikus elnökeként tevékenykedett. 1953-ban őt is letartóztatták és koholt vádak alapján elítélték, 1955-ben szabadult. A forradalom leverése után tagja lett az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának, majd a Központi Bizottságnak. A TH elnöki posztjáról 1957 közepén az MSZMP KB APO élére került, de rövid ideig, az 1957-1958-as év fordulójáig nem neveztek ki új TH-vezetőt, illetve Szirmait még 1957 második felében is a TH elnökeként keresték meg a dokumentumok tanúsága szerint. 1959-ben, amikor a KB kulturális és propagandaügyeket felügyelő titkára lett, az MSZMP PB póttagjai közé választotta, majd 1962-ben PB-tag lett. 1963 és 1966 között a kultúra területét leadva a KB propagandaügyekért felelős titkára volt. Emellett vezette a párt KB Agitációs és Propaganda Bizottságát, valamint a parlament külügyi, ezt követően kulturális bizottságát. A TH-nak tehát elsősorban a pártállami tömegtájékoztatás szervezeti kereteit kellett megteremtenie, miközben az APO rendezte sorait. Ennek talán legelső lépcsőfoka az az 1956. december 28–29-én az ország öt városában megrendezetett táj-27 MNL OL XIX-A-24-a 1. d. 216/1957. Tervezet. 1–2. 28 Cseh–Kalmár–Pór, 1999: 218. 29 Pór, 1997: 40. A Tájékoztatási Hivatal sajtóirányító munkája
