Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Műhelymunkák - Csatári Bence: A Tájékoztatási Hivatal sajtóirányító munkája a Magyar Rádió és Televízióban az ötvenes évek második felében
52 Levéltári Szemle 71. évf . feladatköre, azaz ettől kezdve nem nekik kellett kiadniuk a lapengedélyeket, hanem a TH-nak. Tarthatott a kádári vezetés attól, hogy nem mindenben lesznek kompetensek a TH alkalmazottai, mert ugyanebben a határozatban leszögezték azt is, hogy sajtószakemberekből társadalmi bizottságot kell létrehozni a hivatal mellé, tanácsadó testületként. A TH feladatául szabták az állami tájékoztatási munka koordinálását, ennek keretében pedig azt, hogy sajtótájékoztatókat szervezzenek, és hogy az újságírók el is juthassanak a pártállam által legjelentősebbeknek ítélt eseményekre. Ennek során a pártállam szempontjai gyakorlatilag egyeduralkodók voltak, lényegében azt kommunikálták, amire a pártközpontból felkérték őket. A TH feladata lett az Országgyűlésben megszavazott törvények, az Elnöki Tanács által kiadott törvényerejű rendeletek és határozatok, valamint a kormány rendeleteinek és határozatainak és az ezekkel kapcsolatos kommünikéknek a sajtó rendelkezésére bocsátása is. A kormányhatározat szerint a TH felügyeleti hatóságába tartoztak a Magyar Rádió, a Magyar Távirati Iroda (MTI), a MÚOSZ, a Magyar Újságírók Szanatóriumi Egyesülete és a lapkiadó vállalatok. A jogszabály azonban sietett hozzátenni: a 19 fős TH működése az említett szervek önállóságát nem érinti, mindössze segíti és ellenőrzi munkájukat. Természetesen ez utóbbi funkció bőségesen adott alkalmat az előzetes és az utólagos cenzúrára egyaránt. 26 Az egycsatornás kommunikációs rendszer nem kis részben segíthette elő a rendszer legitimitásának elismertetését a társadalom széles rétegei számára. Ezért is volt elemi érdeke a különböző pártállami szerveknek, szervezeteknek, hogy az országos jelentőségű intézkedéseikről, eseményeikről, illetve azok terveiről elsők között tájékoztassák a TH-t. Ahhoz, hogy a monolit kommunikációs szisztéma működhessen és az információk áradata minél több alkalommal érje el úgy a tájékoztatott tömegeket, hogy azok a pártállam érdekeit szolgálják, azt is elő kellett írni, hogy a nagyobb horderejű, országos jelentőségű sajtóközleményeket, kommünikéket a TH útján bocsássák az MTI, a Magyar Rádió és általánosságban a sajtó rendelkezésére. Így egyetlen állami kommunikációs szakigazgatási szerv segítségével felügyelni lehetett az országban végigsöprő híreket. A TH ugyanakkor az MSZMP KB APO, illetve az ezt a területet felügyelő KB-titkár elvi útmutatásait figyelembe véve kellett, hogy dolgozzon, és az APO a hatalmi szféra sorainak rendezése után sokkal nagyobb súllyal esett a latba egy-egy ügy végkimenetelét illetően. Ez érthető is, hiszen utóbbi a párt szerve volt, ami a pártállam sajátosságainak megfelelően a pártszerv dominanciáját jelentette az államival szemben. A kisebb volumenű híreket, így egyebek mellett a termelési adatokat, helyi jelentőségű ügyeket a TH-nak már kezdettől fogva sem kellett előzetesen benyújtani, ezek alapesetben mehettek a maguk kiadási útvonalán az MTI-n keresztül. Ezzel egy időben ugyanakkor a TH-nak is meg kellett kapnia a szövegeket, hogy ha szükséges volt, a kiadás előtt a TH még „odaszól-26 MNL OL XIX-A-83-a 161. d. (Minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei és mellékletei) Csatári Bence
