Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Műhelymunkák - Csatári Bence: A Tájékoztatási Hivatal sajtóirányító munkája a Magyar Rádió és Televízióban az ötvenes évek második felében
51 2021/3. ▪ 44 – 60. pártvezetés a sajtóirányítás problematikáját átgondolva a TH ismételt megalapítása mellett döntött. A TH újraszervezése és első intézkedései A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956. december 19-ei határozatával23 újra létrehozta a közvetlenül a Minisztertanács alá tartozó TH-t, amelynek elsődleges feladata volt, hogy a pártállam kommunikációját elősegítse, ideértve nemcsak a párt- és állami, hanem a társadalmi szervek tájékoztató tevékenységét is. 24 A hivatalnak a korabeli viszonyok között nem volt könnyű dolga, mert az újságíró társadalom javarésze a megtorlások korai szakaszában a Kádár-rezsim ellen foglalt állást, majd csak a „korbács és kalács” eszközéhez nyúlva tudták őket lassanként megnyerni a hatalomnak. Az 1956. november–decemberi, kormány által kezdeményezett tárgyalások javarészt nem vezettek eredményre, ezért 1956. december 30-án mintegy ezer újságírót bocsátottak el állásukból. Ezután tartottak tagrevíziót, előbb 1957 elején a rádiónál, majd az év második felében a Magyar Újságírók Országos Szövetségénél (MÚOSZ). Utóbbit már 1957. január 14-én megfosztották önkormányzatától és Siklósi Norbertet nevezték ki kormánybiztosként az élére. A lapokat csak úgy lehetett újraindítani, ha párthű alkalmazottakkal töltik fel a szerkesztőségeket. A rendszer mellett képletesen hűségesküt tett újságírók egy része két lépcsőben, 1957-ben és 1958-ban béremelést kapott, ami hozzájárult az újságíró társadalom konszolidációjához. Második körben aztán a 2179 MÚOSZ-tag 36 százaléka kapott béremelést. A MÚOSZ önállóságának a párt Politikai Bizottsága (PB) által jóváhagyott 1958. május 31-ei helyreállítása25 annak a folyamatnak a betetőzése, amely során a sajtó világát a hatalom oldalára állították. A kommunikációs rendcsinálásban aktívan közreműködő TH-t létrehozó jogszabály rendelkezett arról, hogy a hivatalt a kormányfőnek közvetlenül alárendelve kell működtetni. Ennek megvalósulásával egyidejűleg megszűnt a Minisztertanács Sajtó Osztályának és a Népművelési Minisztérium Sajtó Osztályának a sajtóközigazgatási 23 MNL OL XIX-A-24-b 1. d. 292/1957. 25/1956 (XII. 19.) korm. számú határozat. Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye, 1956. Bp., 1957. 195. Furcsa módon a hivatal munkatársai néhány alkalommal az 1955-ös megszűnés után is a TH alkalmazottainak vallották magukat, noha a Népművelési Minisztériumban vagy a Minisztertanács titkárságán látták el feladatukat. Ezt bizonyítja az a megjegyzés is egy másik ügy kapcsán, amit Detre László TH-alkalmazott, későbbi osztályvezető tett az 1956. novemberi-decemberi időszakra vonatkozóan. Itt arról számolt be – nyilvánvalóan tévesen –, hogy Mészáros István, a Bács-Kiskun megyei Népújság tördelőszerkesztője a TH-ban végzett kisegítő munkát a forradalom alatt, miután a harcok miatt nem tudott hazautazni. Az illető valószínűleg a Minisztertanács titkárságának sajtóügyeiben segédkezett. MNL OL XIX-A-24-b 1. d. 300/1957. 24 A pártállami sajtóirányítás elveit a Kádár-rendszerben többször kinyilvánították a média szakértői. Ld. Karvalics, 1983: 56–60. Kelen, 1969: 129–131. 25 Cseh–Kalmár–Pór, 1999: 218–221. A Tájékoztatási Hivatal sajtóirányító munkája
