Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 3. szám - Oláh András Pál: A telekkönyvtől az ingatlan-nyilvántartásig
12 Levéltári Szemle 71. évf . Az első telekkönyvi betét A legkorábbi, 1886-tól bevezetett telekkönyvi betét 46 iratformula három oldalból, az A) Birtoklap; a B) Tulajdoni lap; és a C) Teherlapból állt. Előfordult azonban, hogy a régi telekjegyzőkönyveket tovább vezették és besorolták a telekkönyvi betétek közé. 47 (1–6. kép) A telekkönyvi betét A) lapja az ingatlan ún. jogi természete rögzítése mellett hat rovatból állt, melyek tartalmazták az ingatlan alrészleteinek adatait, az ingatlan és az alrészleteknek az ún. „uj földadókönyvben” rögzített helyrajzi számait, művelési ágakat és fekvéseket, valamint a kataszteri tiszta jövedelem összegét, melyet későbbi szabályozások szerint, a mai napig is még aranykorona értékben fejezünk ki.48 Az első oldali fejléc szerint több fajta betét formula is forgalomba került, de ez nem meghatározó a nyilvántartás szempontjából. (7–10. kép) A betét száma kézírással a bal felső sarokban, fekete tintával szerepelt, a jobb felső sarokban pedig az ingatlan fekvése. 49 Az A) lap közepén piros irónnal szereplő sorszám az 1945 utáni telekkönyvi betét sorszáma.50 Az A) oldalon szereplő második rovatban rögzítették az ingatlan(ok) helyrajzi szám(ai)t. A betéten több helyrajzi szám is szerepel, ami jól szemlélteti, hogy a gyakorlatban az egyes nyilvántartási betéttípusok egymás mellett éltek egy átmeneti ideig és nem hirtelen vonták ki őket a forgalomból. A telekkönyvi betét B) oldala rögzítette a birtokosok, vagy a tulajdonosok adatait, míg a C) a terheket. A második telekkönyvi betét A II. világháború után a telekkönyvi nyilvántartás egy lényeges fejlődési mozzanataként, a földreform51 végrehajtásával egy régóta esedékes változást került bevezetésre. A telekkönyvi betét tartalmilag és formailag is megváltozott, a változás pedig egy 46 Ezeket talán a nagyobb méretük okán a földhivatali zsargonban birtokívnek (nem azonos a kataszteri birtokívvel!) hívják, megkülönböztetvén az 1945 utáni kisebb méretű és vékonyabb papírból készült telekkönyvi betéttől. 47 Az 1886. évi XXIX. törvénycikk 3. §-a szerint a telekkönyvi betétnek a telekjegyzőkönyv hármas beosztását kellett követni, azaz az A) birtokállási lap, a B) tulajdoni lap; és a C) teherlapból áll volna össze. Ez az elnevezés azonban nagyon hamar kikopott, és a „birtokállásiból” „birtoklap” elnevezés lett. Előfordult olyan telekkönyvi betét formula is, amelynek a teherlapi fejléce „Uj teher” felirattal szerepelt. 48 1886. évi XXIX. törvénycikk a telekkönyvi betétek szerkesztéséről. A fenti megállapításokat a 3. §-ban foglaltak szerint rögzítettem. 49 Kezdetben csak kétféle létezett, így a beltelkek és a kültelkek. Jelenleg azonban már háromféle fekvése létezik az ingatlanoknak, így belterület, külterület, zártkert. 50 Az 1945 utáni átszerkesztést követően az első oldalon az új betétszámot mindig piros színnel tüntették fel. 51 1945. évi VI. törvénycikk a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre emeléséről. Oláh András Pál
