Levéltári Szemle, 71. (2021)

Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. szám - Műhelymunkák - Nagy Ágnes: A magánélet dokumentációs univerzuma Elméleti megfontolások és gyakorlati tapasztalatok a magániratgyűjtés terepén

60 Levéltári Szemle 71. évf . Ez az eleve adott funkciójuk a levéltárba kerüléssel átalakul és más szintre kerül, egy tágabb, nem privát közösség kulturális örökségének formálódásába és identitásterem­tésébe ágyazódik be. A levéltáros ebben az átalakulásban játszik közvetítő szerepet, s miközben az utóbbi intézményes formáját képviseli, bebocsáttatást nyer az előbbibe. Gyakorlati szinten a levéltár és az iratátadók közötti érintkezés, kommunikáció egy összetett interakciós helyzet része. Az iratgyűjtés során a levéltáros munkája bizonyos értelemben közelebb áll a néprajzi-antropológiai és a muzeológusi gyűj­tőmunkához, mint a bevett módon értelmezett levéltári gyűjtőterületi tevékeny­séghez. A gyűjtési szituációban a levéltáros az átadás aktusára, az iratokhoz fűzött szóbeli történetekre és az iratátadó személyével és személyes környezetével (lakásával) kapcsolatos benyomásaira, megfigyeléseire is kell, hogy támaszkodjon. A magán­iratok esetében kiemelten fontos az iratok megőrzésének, társadalmi közegének dokumentálása, hiszen az őrzés helyszíne és mikéntje az őrző személy vagy család társadalmi-kulturális jellegzetességeiről is árulkodik.21 Ily módon a levéltáros nép -21 Ennek nemcsak az iratátadótól hallott, az iratok fennmaradására, megőrzésére vonatkozó informá-Nagy Ágnes 1. Iratgyűjtés a lakások magánszférájában. BFL XIV.194 Id. Sándy (Schwingshakl) Hugó és családja iratai. Gyűjtési dokumentáció (Fotó: Kelemenné Gladys Viktória)

Next

/
Thumbnails
Contents