Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. szám - Forrás és érték - Szendiné Orvos Erzsébet: „…a Valamikort konzerválni, hogy az Igaz, igaz legyen…” Szabó Magda írásainak hiteles forrásai
22 Levéltári Szemle 71. évf . magukénak mondják-e a főbíró vagy Eszter sorsát. Felkiáltanak-e vagy sem, hogy klassz pasas volt ez a főbíró.” 20 Egyébként tanárként és íróként is nagyon szívesen foglalkozott a fiatalokkal. Azon túl, hogy megírta történelmi tárgyú műveit, a fiatalokat is erre buzdította. Az ő nevéhez fűződik a tíz évig futó Borzán Gáspár emlékverseny ötlete is. Amikor megkapta a Debrecen díszpolgára címet (1977), kezdeményezte, hogy hirdessenek városismereti versenyt középiskolások számára. A diákoknak a megszerzett ismereteket drámai művek formájában kellett színpadra állítaniuk. Tevékenyen részt vett a forgatókönyvek zsűrizésében is. „A versennyel én azt szerettem volna elérni – mondta egy interjúban −, hogy a gyerekek kutassák a történelmi események adatait, fellelhető dokumentumait, búvárkodjanak a levéltári anyagok közt. Hozzák összefüggésbe a kordokumentumokat, gondolják is tovább azokat”. 21 Mi, levéltárosok még többet tehetünk ebben a dologban. A források feltárása közreadása nagyon fontos feladatunk. Lényegében megpróbáljuk rekonstruálni a történelmet, már amennyire lehetséges... Balogh Istvánt idézve annyiban vagyunk tudói a történelemnek, „... amennyire a levéltár búvárlása után az ember képet alkothat magának arról, hogy körülbelül mi történhetett. Mert, hogy valójában mi történt, azt úgyse tudja még a történész se.” 22 Az a szép, fényes nap Következő jelentős drámája az Az a szép, fényes nap egy korábbi időszakban, az ál lamalapítás korában játszódik, s történelmünk legfontosabb alaphelyzetéről vagy inkább válsághelyzetéről szól. Szabó Magda ebben a művében olyan időszakról ír, amelynek meglehetősen kevés a levéltári forrása. Néhány (főleg külföldi) elbeszélő forrással rendelkezünk az államszervezet kiépítéséről és a társadalom átalakulásának folyamatáról, de nagyon sok a fehér folt: semmit sem tudunk például az államalapító gazdaságpolitikájáról. Néhány személyt ismerünk csupán a Szent István-kori elitből, és többnyire róluk sem tudunk egyebet, csak a nevüket. 20 Márkus, 1973: 5. 21 Szurmainé, 2007: 182. 22 Szurmainé, 2007. 109. Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára számos esetben részt vett hasonló versenyek megszervezésében és lebonyolításában. A „Reformáció Emlékév” kapcsán például levél tárpedagógiai foglalkozásokat, majd vetélkedőt tartott „Nyilas Misi nyomában – avagy egy Refor mátus Kollégiumi diák élete a 19. századi Debrecenben” címmel. A felkészítés során Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig” című regényét alapul véve mutatta be a levéltári forrásokat a századfordulós Debrecen életéről, illetve a kollégiumi iskolarendszer sajátosságairól. Egy újabb projekt keretében a levéltár honlapján elérhető online munkafüzet is készült az általános és középiskolai diákok számára, amely az intézményben található digitalizált forrásokra épül. Szendiné Orvos Erzsébet