Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. szám - Forrás és érték - Gaálné Barcs Eszter: Egy gyermek naplója
24 Levéltári Szemle 70. évf . A forrás tartalmi jellemzői A napi történések leírásai változatosak, bár nagyrészt az iskolai tanulmányokhoz köthetők. A napi időjárás taglalása kivétel nélkül minden bejegyzésben szerepel, rövidebb vagy hosszabb formában. Amikor például 1842 februárjában Vácra mentek vásárolni, a kisfiú a befagyott Dunát említette naplójában, ahol lóval és szánnal jártak át. 15 A neves napokhoz köthető időjóslásokról is szól az írás. Március 12-én, Gergely napján megjegyezte a naplóíró, hogy úgy vélik, amilyen ezen a napon az időjárás, olyan lesz az egész év.16 1842-ben a leírás szerint tiszta napos, borult és esős idő szakok váltakoztak. A növények vetéséről, gondozásáról is többször vetett papírra megjegyzéseket, ami értékes adalékul szolgálhat a mezőgazdaság történetéhez. A csillagászati jelenségek megfigyelése és leírása szintén hozzátartozott a mindennapokhoz. Az 1842-es esztendő ebből a szempontból különleges volt, hiszen július 8-án napfogyatkozás volt. Az eseményre készülve Mares Móric július 1-jén a következő gondolatokat rögzítette: „Mindjárt intézetünk kezdetén igen szépet tanulánk a nyárhó 8 dikán levő föld el sötétülésről. Melly eredetét veszi az atlanti tengertul megy a csendes tengerig. Mi is kapunk belőle de nem egész hazánk: hanem csak hazánk éjszaki része. Az elsötétülésnek ezek a városok hazánkban határai, Muraszombat, Zalaegerszeg, Palota, Kerepes, Gyöngyös, Eger, Zombor, Liszka, Király-Helmec, Szerednye, Verecke. Ezen föld sötétül és úgy esik meg, hogy a nap és hold egyen irányban vannak, és a hold árnyákot vet földünkre. Tart két óráig. A hazánknak 30 mérföldnyi terét sötétíté el.17 Július 8-án, a napfogyatkozás napján az izgatott kisfiú már 4-kor felkelt, hogy a ma is kedvelt turistahelyről, a Kő-hegyről figyelje meg a ritka égi jelenséget. Erről így emlékezett meg írásában: „Egyszer csak azt vevém észre hogy setétebb van, nézem, hát látom hogy a nap fogy, már akkor ollyan volt mintegy kifli, végre a hold elfogá világosságát és az valami igen gyönyörű volt, és setét lett, csakhamar másik oldalán kibukkan a nap és csak kezd telni. 18 Mares Móric feljegyzései révén az oktatói-nevelői munkába is bepillantást nyerhetünk: megismerhetjük mit kellett tanulnia egy 12 éves gyereknek ebben a korszakban. A napló szubjektivitását jól mutatja, hogy a kisfiú többször is leírta, hogy a történelem iránt érdeklődik a legjobban. Ez egyébként erőteljesen meg is mutatkozik a naplóban, mert nagyobbrészt az ezzel kapcsolatos ismereteket vetette papírra. A dokumentum egyúttal a korszak ismert anekdotáinak igazi kincsesbányáját is jelenti. A legtöbb érdekes történet II. József személyéhez köthető. Ezekben a tör-15 MNL PML XIII. 21. Mares Móric napló, 1842. 20. (1842. február 5.) 16 MNL PML XIII. 21. Mares Móric napló, 1842. 70. (1842. március 12.) 17 MNL PML XIII. 21. Mares Móric napló, 1842. 262–263. (1842. július 8.) 18 MNL PML XIII. 21. Mares Móric napló, 1842. 257–258. (1842. július 1.) Gaálné Barcs Eszter
