Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. szám - Forrás és érték - Csikós Gábor: Fejszecsapások. Földosztás, gyilkosság és téeszesítés Pusztamonostoron (1945–1955)
33 2020/1. ▪ 21 – 39. Az iskolaigazgató két gyermeke hittanra járt, sőt a feleség buzgó templomba járó volt. 1950-ben az öregasszonyok a téesztagokat szidták: „ti vagytok a falu szégyenei.” 74 A pártszervezet ilyen fokú ziláltságát látva nem is meglepő, ha egy 1949 novemberében készült jelentés szerint „leggyengébben halad a tagtoborzás Jászdózsa, Alattyán, Pusztamonostor és Jászboldogháza községekben.”75 Az 1949 márciusában megta pasztalt ÁVH terror ellenére Pusztamonostor ellenállása a továbbiakban is kitartott. A termelőszövetkezetek ügye csak a Nagy Imre-féle enyhülés lezárulása után mozdult előre: Pusztamonostor végül 1955 augusztusában lett „termelőszövetkezeti község.” Az agitátorok a napi sajtó kedélyeskedő hangnemével76 szemben végül ezt fizikai erőszak alkalmazásával érték el. Beszédes az is, hogy 1955 szeptemberében a választott tanácstagok közül még mindig akadt kettő, aki nem lépett be a tsz-be, és a Hazafias Népfrontbizottság 38 tagjából tizenhatan még egyéniek maradtak. 77 A kommunista párt győzelme ideiglenesnek bizonyult. 1956 októberében feloszlott a termelőszövetkezet. 78 A túlélők későbbi sorsa Baráth István fia részére először 1952 júliusában nyújtottak be per újrafelvételi kérelmet. Azt szerették volna igazolni, hogy önvédelemből történt a gyilkosság. Az ügy sommás ábrázolása –„kulákok agyonverték Borbély Miklós kommunista szegényparasztot” – nem hagyhatott sok reményt a sikerre, a megidézett tanúkról kijelentették, hogy „kulákok,” így „vallomásuktól semmiféle tárgyilagosság el nem várható.” Baráth Istvánné 1953. augusztus 9-én küldött újabb kegyelmi kérvényt, amelyet a községi tanács elnöke, Csordás István és a helyi párttitkár, Baráth András is támogatott. Az anya a család proletár pedigréjét bizonygatta,79 a gyilkosságot kulák befolyás nak tulajdonította és részletezte saját (ötvenhárom évesen egyedül kell ellátnia a gaz - daság ügyeit) és fia nehéz helyzetét (betegség). A funkcionáriusok érvelése a meggondolatlanságra helyezte a hangsúlyt, kiemelték, hogy a fiatalember Eposz tag is volt. 80 A kegyelmi kérvényt elutasították. Az anya másfél év múlva ismét próbálkozott, 1955. márciusi kérvényében arra hivatkozott, hogy fia a börtönben megbetegedett, csak gyógykezelés menthetné meg az életét. (Egy év múlva valóban tüdőműtétet haj-74 MNL JNSZML XXXV. 41. 2. 22. 1950. VIII.31; 1952. II.13. 75 Uo.: 1949. XI. 4. 76 Szolnok Megyei Néplap, 1955. március 15: „Bejelentették, hogy Kecskés István pusztamonostori egyénileg dolgozó paraszt felszólalása következik. – Itt valami tévedés van elvtársak, mert igaz, hogy Kecskés István a nevem, az is igaz, hogy pusztamonostori vagyok, de nem egyéni gazda, hanem péntek óta tsz-tag.” 77 MDP Szolnok Megyei Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei: 1955. IX. 15. 78 A Nép Lapja, Tiszavidék 1956. XI. 29. 79 „nem volt közöttünk soha osztályidegen vagy osztályellenség” 80 Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége Fejszecsapások
