Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 3. szám - Műhelymunkák - Kovács Eleonóra: Kompetencia – „nyersanyag” – igények. A levéltári kiadványok lehetséges műfajai nyomtatásban és elektronikusan
52 Levéltári Szemle 70. évf . tartalmazó szövegek) esetén nem elegendő az adatbázis, s még az sem biztosítja az információk hatékony publikálását, ha az irat digitális képe is látható. A leíró, érvelő tartalommal is bíró iratoknál, ahol nem pusztán az említett adatok (személynevek, helységnevek, tisztségek, dátumok, mennyiségek) fontosak, hanem maga a megszövegezés, a szövegkörnyezet is lényeges lehet, a teljes szöveg elolvasása a legbiztosabb a kutatás során. (Utóbbi esetben a forráskiadványban közzétett átírt, jegyzetekkel ellátott szöveg megkönnyítheti a kutatást.) Miután megvizsgáltuk, hogy melyik forrástípusnak milyen típusú közzététel felel meg, s forráskiadvány mellett döntöttünk, még azon belül is számos döntést kell hoznunk: az iratanyag mennyisége, szerkezete, az adatok strukturáltsága szempontjából, illetve hogy országos szinten érdemes-e foglalkozni vele, mert mindenütt viszonylag hiánytalanul megvan vagy unikális stb. Utóbbi mérlegelés nem csupán az MNL tagintézményeiben merülhet fel, hanem például egyházi levéltárak körében is közös projekt formájában. Teljes iratmennyiségre vonatkozó forráskiadás – válogatás: mindkettőnek lehet lét jogosultsága. Válogatás létrejöhet például oktatási, ismeretterjesztési céllal, vagy abban az esetben, ha egy irategyüttesben jól elkülöníthető részek találhatók, s mi csak egy bizonyos témával kapcsolatban akarunk forrásokat közzétenni. A teljes iratmennyiségre vonatkozhat a közreadás, ha a publikálásra kiválasztott irategység minden egyes darabja releváns információkat tartalmaz, illetve, ha csak egységben értelmezhető. Teljes szövegű forráskiadás – részletek publikálása: a publikálásra kiválasztott anyag (legyen az akár a teljes iratmennyiség, akár válogatás) minden egyes darabját teljes szöveggel közöljük, vagy csak a téma szempontjából fontos szövegrészeket adjuk közre (akár minden egyes iratból, akár válogatott iratokból). Tudományos – oktatási célú kiadás: a publikálásra szánt anyag egészére, részé re vonatkozzék-e a kiadás, emellett hivatkozási, jegyzetelési módbeli különbségek az alapvető mérlegelni valók. Oktatási cél esetén figyelembe veendő a korosztály. Hogy viszonyul az oktatási célú kiadványhoz a felnőtteket megcélzó ismeretterjesztő célú publikálás? Használható-e ismeretterjesztő célra az oktatási célú kiadvány? Az ismeretterjesztés szólhat gyermekeknek is, nem feltétlenül az iskolai órákon tanultak elmélyítésére, hanem igényes, szórakoztató, de ismereteket is közvetítő kiadványok esetén. Egy korszak – egy téma bemutatása: a forráskiadványok célkitűzésük szerint vál lalkozhatnak egy kisebb vagy nagyobb korszak vagy egy téma bemutatására egy megye, egy régió vagy egy-egy település (de tulajdonképpen bármely kisebb vagy nagyobb terület) forrásaira támaszkodva. Ezekben az esetekben a releváns források közlésére nyílik lehetőség, s a kiválasztott dokumentumok sem mindig teljes szövegű közléssel szerepelnek. Éppen emiatt a tudományos igénnyel összeállított publikációk elkészítése komoly mérlegelést igényel, hiszen a szelekció csak az összeállítók szemléletét tükrözi, s mint minden válogatás, irányítja a kutatót. Sokan emiatt Kovács Eleonóra
