Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 3. szám - Műhelymunkák - Kovács Eleonóra: Kompetencia – „nyersanyag” – igények. A levéltári kiadványok lehetséges műfajai nyomtatásban és elektronikusan
48 Levéltári Szemle 70. évf . A cél az, hogy egy olyan utat tudjunk kijelölni magunknak a jövőre nézve – a levéltáros szakmában, de egyenként intézményen belül is –, amely professzionális, az intézményeken belül egységes (és az olvasókhoz is eljutó) kiadványokhoz vezet, s amelyet követve a kiadványi munka nem veszteséges, hanem fenntartható, ugyanakkor támaszkodik azokra az előnyökre, amelyekkel a levéltárak rendelkeznek. Bizonyára vannak intézmények, amelyek tudatos, átgondolt kiadványi stratégiával bírnak és annak szellemében tevékenykedve korszerű, új típusú, az új igényeknek megfelelő kiadványokat hoznak létre, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a levéltárak nagy része – bár sok színvonalas kötetet készítenek a kollégák – még nem gondolta át kiadványi munkájának megújítási lehetőségeit és módját. A kiadványokat meghatározó három fő elv A kompetencia – „nyersanyag” – igények hármassága lehetne/kellene, hogy a három meghatározó tényező legyen arra vonatkozóan, hogy mit, miért és hogyan adunk ki. Ezen tényezők együttese határozhatná meg, hogy milyen műfajban érdemes próbálkoznunk. Kissé leegyszerűsítve úgy lehet ezeket elképzelni, mint három egymást metsző halmazt, amelyek mindegyikében feltüntetjük azokat a tényezőket, jellemzőket, amelyek érvényesek saját intézményünkre. A közös halmazba kerülő jellemzők alapján meghatározható kiadványtípusok/publikációtípusok azok, amelyek megvalósításán érdemes leginkább elgondolkodni. (Természetesen tehetünk kivételt is, de hasznos, ha figyelembe vesszük a kompetencia – „nyersanyag” – igények alkotta hármas szűrőt.) A kiadványi munka több olyan szempontot is felvet ma már, amelyek évtizedekkel ezelőtt nem voltak még napirenden, jelenleg azonban már megkerülhetetlenek, s amikor publikációkról gondolkodunk, ezeket is figyelembe kell venni. Ilyen például az elektronikus kiadványok hasznossága, illetve annak megvizsgálása, hogy egy bizonyos struktúrájú tömeges információnak milyen típusú közzététel felel meg leginkább. Utóbbi gondolat már elvezet az „adatbázis vagy forráskiadvány” gondolatköréhez. Amennyiben következetesen alkalmazzuk a hármas szűrőt, könnyen belátható, hogy mindegy milyen a hordozó, a műfaj, a téma, az olvasók/felhasználók köre, mindig meg lehet találni a legmegfelelőbb publikálási módot. Tanulmányomban ugyan elsősorban a kiadványok megnevezést használom, de természetesen mindenféle hordozón és formában megjelent publikációról, publikálásról van szó, nem csupán a papír alapon megjelentetett kötetekről. Részletesen lehetne szólni egy-egy területről – adatbázisok, elektronikus kiadványok, periodikák, különböző papír alapú kiadványtípusok –, s ezt talán később mások egy-egy tanulmányban meg is teszik majd. Én kevéssé részletezve, inkább átfogóan szólok e gondolatkörről, kérdéseket vetek fel, „írásban gondolkodva” járom körül a témát, remélve, hogy másokat is gondolkodásra késztethetek. Kovács Eleonóra
