Levéltári Szemle, 70. (2020)

Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. szám - Forrás és érték - Csikós Gábor: Fejszecsapások. Földosztás, gyilkosság és téeszesítés Pusztamonostoron (1945–1955)

24 Levéltári Szemle 70. évf . Az elit egy harmadik, jól elkülönülő csoportját a jászsági származású parasztgaz­dák alkották. Pethes Antal (1842–1927) jászárokszállási kisgazda19 gyermekei közül Marcella (1864–1942) Pádár Kálmán (1860–1938) jászárokszállási főbíró felesége lett, Kálmán fiuk pedig később majd a Független Kisgazdapárt pusztamonostori szervezetének elnöke lesz. Ifjabb Pethes Antal (1876–?) géplakatos ipart tanult, 311 holdon gazdálkodott, 25 holdas mintaszőlője volt, bércséplést is vállalt. István fia (1909–1986) okleveles gazdász; a másik fiút, Antalt 1944. november 24-én a bevo­nuló orosz katonák agyonlőtték. Idősb Pethes Antal másik fia, Alajos (1870–1960) 141 hold saját és 59 bérelt holdon gazdálkodott, jó nevű állattenyésztőként ismerték. 20 Ő lett Kovács Aladár apósa. Szereplők Kovács Aladár 1892. március 14-én született Erdélyben, Marosújváron. Apja erede­tileg földműves, majd bányász, bányatiszt. Hat gimnáziumi osztályt végzett, magyar anyanyelvén kívül románul, oroszul és németül is beszélt. Az első világháborúban állítólag szolgált a Novarán is, majd őrmesterként, ezüst- és bronz vitézségi érem birtokában szerelt le. Kereskedéssel foglalkozott, ami a Pethes családba történt behá­zasodás után gazdálkodással is kiegészült. Négy gyermeke született. Tekintélyes pol­gárnak számított: amikor Kárpáthy Kamilló meghívására McArthur (1880–1964) generális 1932-ben felkereste a községet, Kovács Aladár is a vendéglátói között szerepelt.21 Miután a második világháborúban légnyomást kapott és leszerelt, a fő ­jegyző tolmácsolásra kérte fel, az ő feladata lett a németekkel való kapcsolattartás. A kivonuláskor kényszerítették, hogy tartson velük.22 1945 áprilisában tért csak haza, ahol házát kifosztva találta, földjeit addigra a Földosztó Bizottság már szétosztotta. 23 A bizottságban meghatározó szerepet játszott Borbély Miklós. A férfi 1911. janu­ár 5-én, Tóalmáson született, a világháborús részvétele előtt munkás volt a Ganz gyár­ban. Örökös politikai útkeresését állítólag mint nyilas kezdte, majd 1945 februárjában a szociáldemokrata párt tagja lett. Októberben már kommunista, de innen három hét után kilépett, mert a vezetőséggel elégedetlen volt. Hamarosan a Nemzeti Paraszt­párt soraiba lépett. A háború után Pusztamonostorra, Kovács Aladár üresen álló, 19 Jászvidék 1927. II. 26. 20 Pádár Kálmán 107 holdon gazdálkodott, tizenkét éven át volt főbíró. Scheftsik, 1935.; Jászvidék 1938. VIII. 21. Pádár Kálmán 107 holdon gazdálkodott, tizenkét éven át volt főbíró. 21 BFL XXV.2b.2719/1948. Stephen Smergel amerikai őrmester vallomása. Hivatalosan „nincs kikül­detésben, mindössze szabadságát használja fel arra, hogy az európai katonai körökkel érintkezésbe lépjen.” (MTI 1932. 09. 16.) Visszaemlékezéseiben annyi szerepel, hogy Magyarország kormányzója szomorúan nézett a közelgő katasztrófa elé. (MacArthur, 2001: 75) 22 MNL JNSZML XVII. 546. 1946. III. 14. 23 BFL VII. 5. c. 4380/1949. Csikós Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents