Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. szám - Forrás és érték - Csikós Gábor: Fejszecsapások. Földosztás, gyilkosság és téeszesítés Pusztamonostoron (1945–1955)
25 2020/1. ▪ 21 – 39. négyszobás házába költözött, aki azonban hazajövetele után mindent megtett kiköltöztetése érdekében. A konfliktus végül Kovács győzelmével zárult, aki hozzákezdett birtokai visszapereléséhez. Az események harmadik szereplője, Baráth István Pusztamonostoron született 1900. október 15-én. Három testvére közül kettő hősi halált halt, ő maga is katonai szolgálatot teljesített. Felesége emlékezése szerint: „Férjem öt elemit végzett, aztat is csak részben, mert az apja is cselédember volt és nyomorban éltek, ezért bojtárnak szegődtették.”24 A házasságból – amely nem nélkülözte a gyakori veszekedéseket 25 – egy lányuk, majd 1927-ben egy fiuk született. A fiú hat elemi elvégzése után földművesként dolgozott, időnként pedig kőművességet vállalt. A család egy 1959-es kérvény szerint három hold földet kapott az 1945-ös földosztáskor, így ezután hét holdas birtokon gazdálkodtak.26 A korabeli dokumentáció azonban nem tartalmaz ta Baráth nevét,27 sőt, az 1949-es jegyzőkönyv szerint Baráth éppen kárvallottja volt a földosztásnak, mivel Borbély elkoboztatta földjét. Ezt később Baráth visszaszerezte ugyan, de haragjuk egymás iránt nem enyhült.28 A későbbi visszaemlékezések szerint a családtagok egyik pártba se léptek be, Baráth István pártonkívüliként lett a képviselőtestület tagja. Az 1945-ös év: világháború és „helyi háborúk” A három család egy faluban élt ugyan, de sorsuk az 1945-ös évtől kezdődően kötődött össze végzetesen. A világháború okozta traumák sorát még ebben az évben szaporította a deportálás 29 majd a vidéki társadalom átformálásának kezdetét jelentő „földreform”.30 Vitatott, hogy volt-e központi terv Kelet–Európa szovjetizálására,31 ám az tény, hogy az 1945 és 1961 közötti időszak minden korábbinál radikálisabb változásokat hozott a vidék életében.32 Míg a korábbi rendszerek inkább csak alkalmazkodásra kényszerítették a parasztságot, a kommunista diktatúra ezen életvilág felszámolására törekedett, mivel nyersanyag- és munkaerőforrásként tekintett a vidékre.33 A kommunista „föld reform” egyik jellemzője, hogy a gyakorlatban nem a földéhségre adott válasz volt, 24 BFL VII. 5. c. 4380/1949. 25 Orosz György rendőr törzsőrmester jelentése. Uo. 26 Uo. 27 A családból későbbi veje, Györgyfi István (1917) hentes szerepel csupán. 28 MNL JNSZML XXXV. 41. 2. 30. 29 Bojtos, 2017: 63. 30 Ö. Kovács, 2017: 38–44 . 31 Bódy–Horváth, 2015: 7–12. 32 Verdery, 2009: 307–309. 33 Horváth, 2016: 65. Fejszecsapások
