Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Forrás és érték - Brunner Attila: Megkerült tervlapok. Adatok Márkus Géza építőművész, a kecskeméti Cifrapalota alkotójának munkásságához
22 Levéltári Szemle 70. évf . A második tervlap A második tervlap (2. kép) kézzel rajzolt tusvonalakat hordoz vászonpauszon, mérete 33,2×36 cm. A záradék és az iktatóbélyegző tanúsága szerint a május 13-án beérkezett tervlapot 1899. június 22-én hagyta jóvá a fővárosi tanács, amely tervmódosítást kért az épületre. A tervek hátoldalán feltüntetett iktatószámok alapján a hozzájuk tartozó közigazgatási iratok is megtalálhatók.12 Ezek alapján az építéstörténet a következőképp rekonstruálható. Márkus 1898 júniusában kért építési engedélyt egy háromemeletes bérházra (ehhez tartozik az első tervlap), június 22-én 80 krajcár illetéket fizetett. Az ingatlanhoz homlokzatkiugrás címen 11872,90 forintot kellett megtérítenie, ezt azonban nem Márkus, hanem Jelinek Bernát és Jelinek Frigyes fizették meg. A fővárosi mérnöki hivatal 1898. július 5-én véleményezte a terveket, s az alábbi megkötéseket javasolta: „a cselédszobáknál tervezett üvegfalak 2,40 méternél magasabbak nem lehetnek; a sötétebb falnál jelzett pillérek a legjobb minőségű téglákból port land cement felhasználása mellett építendők; a járdára előfekvő lépcsőfokot alkalmazni nem szabad; végre a földszinti nagy és hátsó légudvar közt szabályszerű átjáró létesítendő, mire nézve az épület ezen részére vonatkozó módosított tervek az építkezés megkezdése előtt bemutatandók.” A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) 1898. július 27-én kelt átiratában kifogást nem emelt, csak megjegyezték, hogy a lépcsőház oldalfalai 45 cm-es erősségben falazandók és azokba kéményeket nem szabad építeni, továbbá a padláson osztó tűzfal építendő, amit a fővárosi mérnöki hivatal 1898. október 18-án azzal toldott meg, hogy a cselédszobákkal határos légudvar legalább 6 négyzetméteres legyen. Márkus a módosított földszinti, első, második és harmadik emeleti alaprajzokat 1898. augusztus 31-én mutatta be, s azokat október 4-én hagyták jóvá. Az építkezés ősszel megkezdődött és az épület a következő év tavaszára majdnem teljesen el is készült. Márkus 1899. május 13-án újabb tervmódosítást mutatott be, amely június 13-án került az FKT elé. A második fennmaradt tervlap ehhez a tervsorozathoz tartozik. A tervmódosítás a homlokzatot, illetve a lépcsőház előtti, fedett és zárt belépő kiképzését érintette. A belépőhelyiséget Márkus csak a földszintre képzelte, de az FKT minden további szinten létesítendőnek írta elő. Azt a korábbi kérést, hogy átjárót létesítsen a földszinti nagy és hátsó légudvar között, Márkus nem teljesítette. Az FKT jelentette azt is, hogy az átjáró nélküli épület már nemcsak elkészült, de használatba is vették, így eljárást kezdeményeztek a szabálytalan építkezés miatt. 13 12 BFL IV. 1407. b. 831/1901-III 13 BFL IV. 1407. b. 831/1901-III Brunner Attila
