Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Forrás és érték - Brunner Attila: Megkerült tervlapok. Adatok Márkus Géza építőművész, a kecskeméti Cifrapalota alkotójának munkásságához
21 2020/2. ▪ 18 – 32. rajzi számokat kaptak. Márkus épülete a Thököly úttól a legtávolabbi, a 4356-4358/ c2-es parcellában épült 1898–1899-ben. Az újonnan előkerült két tervlap ehhez az épülethez köthető. Déry Attila Budapest építészeti topográfiájában az épülettel kapcsolatban a ház egy teljesebb tervanyagára hivatkozott. Vélhetően azonban csak az első tervsorozatot láthatta a Fővárosi Tervtárban, mivel a házat 1898-ra datálta és eklektikusnak írta.11 Ez a tervanyag – nem egyedülálló módon – már nem került a BFL őrizetébe, és mikrofilmfelvétel sem készült róla. Az, hogy a két tervlap megőrződött, annak is köszönhető, hogy azok egy másik épület dokumentációjába keveredtek. Két lap alapján lehetetlen építéstörténetet írni, a dokumentumok azonban elég adatot árulnak el ahhoz, hogy legalább hozzávetőlegesen bepillantást lehessen nyerni Márkus alkotóműhelyébe. Az első tervlap Az első tervlap (1. kép) 45,2×50,5 cm nagyságú, papír alapú, akvarellel színezett, korabeli sokszorosító eljárással, fotolitográfiával készült. A lap egy helyszínrajzot és egy metszetet ábrázol, a hátoldalán olvasható záradék szerint 1898. június 29-én hagyta jóvá a főváros mérnöki hivatala, mindössze két héttel azután, hogy az ingatlan Márkus tulajdonába került. Az építési engedélyezés záradéka jóval később, augusztus 3-án kelt. Egyéb jelzés a kivitelezési vállalkozó, Déri Rezső építőmester szignóján kívül nem található rajta, felirata „Mgs. Márkus Géza úr háromemeletes bérházának terve”. A „méltóságos úr” az építész szakma társadalmi megbecsültségére utal, mint majd a második tervlapon szereplő „Tek. [tekintetes] Márkus Géza úr” megjelölés is. A metszet észak-északnyugat – dél-délkeleti irányú, az épület hosszanti középtengelyén halad keresztül, így az alaprajzi elrendezésről és a homlokzati kompozícióról nagyon keveset árul el. Az épület alaprajza szokványos, keretesen építi be a telket. Az utcai frontra fiókos manzárdtető nézett volna, a fióktetőhöz kapcsolódó oromzatra plasztikus kőfaragványokat kerültek volna a terv szerint. Ennyi alapján is elképzelhető azonban, hogy a homlokzat milyen gazdag lett volna. Márkus ekkoriban építési rajzolóként dolgozott a Hauszmann-irodában, így nem meglepőek a Hauszmann szemléletével közeli rokonságban álló historizáló, jelen esetben rokokó vonásokat mutató részletek. A tervezői szemlélet kifinomultságára vall, hogy utóbbiak az udvari homlokzatot is díszítik: a függőfolyosóra vezető lépcsőházi nyílások fölött aszimmetrikus, rocaille-os formák láthatók. 11 Déry, 2006: 496. Megkerült tervlapok
