Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Forrás és érték - Brunner Attila: Megkerült tervlapok. Adatok Márkus Géza építőművész, a kecskeméti Cifrapalota alkotójának munkásságához
20 Levéltári Szemle 70. évf . hetőleg, bár erre a jelenlegi ismeretek szerint csak tervezői munkásságából és kapcsolati hálójából lehet következtetni – pénzügyi érdekeltsége miatt is. A Péterfy Sándor utca 19. szám alatti ház A színházzal ellentétben a bérházépítés a kevésbé kockázatos vállalkozások közé tartozott, különösen az újonnan parcellázott városrészekben, ahol a befektetőknek nem kellett a korábbi épület bontásával, átalakításával számolniuk. A Külső-Erzsébetvároshoz tartozó, a Rottenbiller utca, Thököly és Dózsa György utak ölelésében fekvő terület, az ún. Csikágó negyed lendületesen épült be befektetési célú, historizáló bérházakkal az 1890-es években. A Péterfy Sándor utcában 1884-ben még mindössze 11 ház állt, 1905-re ez a szám 47-re nőtt.6 A beruházók alig hagytak foghíjtelket a majdani szecessziós építkezések számára. E kevés épület közé tartozik a 33114-es helyrajzi számú telken elhelyezkedő ház, Márkus bérházának közvetlen szomszédja, a Péterfy Sándor utca 17. szám alatti ingatlan. Ez Szőke Imre tervei szerint épült Berkovits H. Artúr számára, 1909-től. Amennyiben a negyed 1896–1899 közé eső, hihetetlen tempójú építési periódusát nézzük, akkor Márkus Géza bérháza az első szecessziós épület itt. De Budapest első szecessziós bérházai között is előkelő helyet foglal el, ugyanis az első „fecskék” valóban madaras stukkóornamentikával a Spiegel Frigyes7 és Weinréb Fülöp 8 tervezte Lindenbaum-házak alig azt megelőzően pár évvel, 1897-ben készültek el az Izabella utca 94–96. szám alatt. Jelentősebb szecessziós hullám majd csak 1900 után bontakozott ki, s abból Márkus is jócskán kivette a részét, ám kissé megelőzte azt saját bérházával. Ez volt ráadásul a második, saját maga számára épített bérháza; az elsőt – histo rizáló stílusban – még 1897-ben tervezte, s 1899-ben készült el a VII. kerületi Peterdy utca 36. szám alatt.9 A Péterfy Sándor utcához Márkust egy másik építke zés is kötötte, a 39. szám alatti bérház emeletráépítését 1895-ben ő tervezte. 10 A korabeli térképek szerint a Péterfy Sándor utcai építkezés zöldmezős beruházás volt. 1882-ben az ekkor még a Csömöri (ma Thököly) úttól a Péterfy Sándor utca mai vonaláig elérő telken, a 4358-as régi helyrajzi számon, U alakban állt egy kisebb épület, több melléképülettel az udvarán. A telket a rá merőleges, csak később kialakított Garay utca vonala szelte ketté, ezzel három utcára szólóan négy telket alakítottak ki, amelyek 4356-4358/a, 4356-4358/b, 4356-4358/c, 4356-4358/c2 hely-6 Valló, 2013: 44. 7 Spiegel Frigyes (1866–1933) magyar építész, a magyar szecesszió kiemelkedő alakja, aki az iparművészet és a bútortervezés terén is maradandót alkotott. 8 Weinréb Fülöp (1863–1934), a magyar szecessziós építészet másik kiváló alakja, aki Spiegel Frigyessel közösen alapította meg a Magyar Építőművészek Szövetségét. A Fészek Klub tagja. 9 BFL XV.17.d.329 – 33460 10 BFL XV.17.d.329 – 33082 Brunner Attila
