Levéltári Szemle, 70. (2020)
Levéltári Szemle, 70. (2020) 2. szám - Forrás és érték - Brunner Attila: Megkerült tervlapok. Adatok Márkus Géza építőművész, a kecskeméti Cifrapalota alkotójának munkásságához
19 2020/2. ▪ 18 – 32. azonban még nagyobb lehet, hiszen a két tervlap jelentősége nem merül ki egy új levéltári tételben. Eddig a levéltári háttérmunka kevésbé látványos részének története, innentől pedig a szélesebb nyilvánosság figyelmére számot tartó magyarázat következik. Márkus Géza, a sokoldalú alkotó A budapesti, 33113-as helyrajzi számú telken, a VII. kerületi Péterfy Sándor (korábban Óvoda) utca 19. szám alatti házat Márkus Géza, a magyar szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb építésze építtette 1898–1899-ben. A rajzok vonalvezetéséből viszonylag nagy biztonsággal kikövetkeztethető, hogy Márkus egyben az épület tervezője is volt. Ő maga azonban sohasem lakott itt. Az autodidakta, a szakmát Freund Vilmos,2 majd Hauszmann Alajos 3 irodájában elsajátító Márkus Géza (1872–1912) nevével 1896-tól lehet találkozni a budapesti lakcímjegyzékekben: a VII. kerületi Hársfa utca 24-ben lakott egészen 1907-ig, ahonnan 1908-ban a közeli Dohány utca 20-ba, majd 1910–1911-ben az V. kerületi Veres Pálné utca 32-be, s végül 1912-ben a VIII. kerületi Bérkocsis utca 41-be költözött.4 Szakmájának megjelölése mind végig „műépítész”, ami elvileg a Királyi József Műegyetem elvégzésére és építészi oklevél megszerzésére utal, ebben az esetben azonban inkább az autonóm művészegyéniségre vall, Márkus ugyanis sohasem szerzett oklevelet. Márkust az 1902–1903-ban épült kecskeméti városi bérház és Kereskedelmi Kaszinó (Cifrapalota, Rákóczi út 1.) tervezőjeként tartja számon a magyar építészettörténet, azonban az – egyébként vitathatatlan jelentőségű és máig feldolgozatlan – életmű nem merül ki ennyiben. Márkus rendkívül sokoldalú alkotó volt: grafikus, operettíró, játék- és díszlettervező, valamint vitriolos tollú újságíró egy személyben. Rendkívüli módon vonzódott a színházhoz, nemcsak tervezőként,5 hanem – felte -2 Freund Vilmos (1846–1920) építész, több Andrássy úti magánpalota, valamint a Ferenc József Kereskedelmi Kórház, a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai kórháza, a Bródy Adél Gyermekkórház és az Izraelita Siketnémák Budapesti Országos Intézetének Bethlen téri épülete, valamint a Lipótvárosi Kaszinó megalkotója. 3 Hauszmann Alajos (1847–1926) építész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Nevéhez fűződik többek között a budapesti New York-palota, a Magyar Királyi Igazságügyi Palota (Királyi Kúria, majd Néprajzi Múzeum), a Semmelweis Egyetem Tűzoltó Utcai II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, a budapesti Állami Tanító és Nőnevelő Intézet épületének, vagy Széll Kálmán rátóti kastélyának megalkotása. 4 Budapesti cím- és lakjegyzék 9. (1896–1897), szerk. Janszky Adolf, Franklin, Bp., 1897. 773. Budapesti cím- és lakjegyzék 10. (1898), Bp., 1898. 925. Budapesti cím- és lakásjegyzék 11. (1899), Bp., 1899. 1174. Budapesti cím- és lakásjegyzék 17. (1905–1906), Bp., 1906. 1412. Budapesti cím- és lakásjegyzék 19. (1907–1908), Bp., 1908. 1458. Budapesti cím- és lakásjegyzék 21. (1909), Bp., 1911. 1597. Budapesti cím- és lakásjegyzék 23. (1911), Bp., 1911. 1684. Budapesti cím- és lakásjegyzék 24. (1912), Bp., 1912. 1789. 5 Nevéhez fűződik a mára elpusztult Király Színház és az Erkel Színházként többször átépített Népopera megalkotása Budapesten, illetve a szintén erősen átépített nyári színház Kolozsváron. Megkerült tervlapok
