Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 1. szám - Mérleg - „A mi reformata szent ekklésiánk…” (Brigovácz László)

91

2019/1.

„A mi reformata szent ekklésiánk…” Református hétköznapok Bihar vármegyében (1689–1849), szemelvénygyűjtemény. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Forráskiadványai 45.)

Sz

erkesztette, jegyzetelte, a bevezetőt írta és a földrajzi névmutatót összeállította: Szálkai Tamás. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára, Debrecen, 2018. 186 p. ISBN 978-96

3-7238-58-1

Bihar vármegye református közösségeinek 160 évén vezeti végig az olvasókat az a forrásválogatás, amelyet a közelmúltban adott ki a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú- Bihar Megyei Levéltára. A Szálkai Tamás gondozásában megjelent kötet hiánypótló a tekintetben, hogy nemcsak magyarországi és romániai közgyűjtemények állományaiból vonultat fel értékes darabokat, hanem gazdagon merít helyi egyházközségeknél őrzött iratokból is. Döntően társadalomtörténeti látószöget érvényesít, általában az egyházi/hívő élet külső velejáróit mutatja be, néhol viszont színesítik a tartalmat személyes-önfeltáró vallomások is. A szerkesztő egyrészt az adottságokhoz igazodva, másrészt az őt leginkább érdeklő szempontok szerint, a jellemző mellett a különös jelenségeket ugyancsak megjelenítve építette fel a kötetet. Szakmai bevonódást kön

ynyítő bevezető tanulmányában számos példa sorakozik, rajtuk keresztül végigpillanthatunk a történetileg fontos mozzanatokon, egyúttal megismerhetjük az egyes felhasznált iratfajták, iratcsoportok sajátosságait.

A kiadvány tíz fejezetre tagolódik, ezek közül az első és az utolsó – a politikaiköztörténeti eseményekre fektetett nagyobb nyomatékkal – mintegy keretbe foglalja a köznapok rendjére vonatkozóan szemléletes és sokszínű anyagot.

Az első fejezet – Egyház és vármegye – forrásai a törvényhatóságnak a református egyházhoz fűződő, eleinte semleges viszonyára vagy a csendes pártfogásra, majd az egyre erősebb támogatásra világítanak rá. Olvashatunk azokról a lépésekről, amelyeket a Habsburg-kormányzat, a bihari katolikus birtokosok és főpapok tettek az érdekeik útjában álló reformátusokkal szemben. Ilyen például a földesúrnak járó szolgáltatások követelése a lelkészektől, nyilvántartásba vételük, az áldás megtagadása vegyes házasságok esetén. Noha 1690 tavaszán, az Oszmán Birodalommal folyó háború kellős közepén, Várad visszafoglalása előtt kedvező elvi biztosítékok születtek, azok egy állami főméltóság, befolyásos nagyúr ellenében egészen hatástalannak bizonyultak, amint az Csáki István gróf gyors tiltakozásából jól kivehető (I/A). Különösen becsesek a lelkészek 1725 utáni összeírása során képződött iratok, amelyek azon túl, hogy adalékokat nyújtanak a kora újkori megyei vallási állapotok ábrázolásához, jelzik a védekezés az idő tájt jobbára hátráló, óvatosabb útját-módját (I/B). MÉRLEG