Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 1. szám - Kilátó - H. Németh István: A városi reformáció kezdetei Egy tematikus hungarika körút eredményei és tanulságai
68 Levéltári Szemle 69. évf . nyörű lőcsei, kassai és bártfai oltárok fennmaradását). 20 A lelkészek nősülése és családalapítása is nehezen érthető és elfogadható jelenség volt a kor embere számára. 21 A vallásváltás a városok többségében az 1530-as évekre esett, amit nem csupán a kiválasztott lelkészek személyén keresztül érzékelhettünk, hanem az egyre erősebb uralkodói nyomást jelző parancslevelek viszonylagos sűrűségén is. Az uralkodó és az egyházfők részéről tapasztalható ellenhatások közvetlen nyomainak tekinthetjük az időlegesen bekövetkezett lelkészhiányt. A városok mind reménytelenebbül kerestek új lelkészt a helyi plébánia ellátására. A felső-magyarországi városok, de a Bécshez igen közeli, az esztergomi érsek közelségétől sem visszariadó Nagyszombat város tanácsa is, részben az alsó-magyarországi városokban látta a magyarországi lelkészellátás helyi forrását. Emellett nagy szerepe volt a wittenbergi és briegi (ma Brzeg, Lengyelország) lelkészképzésnek is, ahonnan néha Melanchthon saját ajánlásával érkeztek képzett lelkészek az országba. 22 A német nyelvterületről jött lelkészek közé sorolhatjuk azokat a tábori lelkészeket is, akik a német tartományokban Szapolyai János ellen toborzott, de a bécsi udvar által fizetett ezredekkel együtt érkeztek a magyarországi hadszíntérre. 23 A következő évtizedek során ez a tendencia megfordult, és a forrásokban egyértelműen a városi felekezetváltás lezárásával találkozunk. A katolikus papság és a szerzetesek számának csökkenése tapasztalható a vizsgált városokban, még a katolikus egyház pozícióit megtartó Sopronban és Pozsonyban is. Erre mutatnak azok az egyházi rendtartások (Kirchenordnung), amelyeket a század közepén adtak ki evangélikus szellemben. A városi benefíciumok, az egyházi vagyon kérdése is mind jobban előtérbe került. Ilyen jellegű adatokra főként Körmöcbányán és Lőcsén bukkanhattunk, de Kassa város igen gazdag levéltára is őriz ebből az időszakból hasonló forrásokat. 24 Valójában a teljes egyházi vagyon városi tulajdonba vételét tekinthetjük annak a biztos pontnak, amikortól egyértelműen megtörtént a felekezetváltás. Ez mindenképpen összefüggött a német tartományokban bevezetett rendelkezésekkel, főként a városi szerzetesrendek javainak városi tulajdonba vételével. 25 Ez utóbbi jelenség közvetlen bizonyítékait éppen a korábbi kutatás által elhanyagolt számadáskönyvekben találtuk meg Trencsén város levéltárában. Az elszámolásokból felfedezhettük ugyanis azt az időpontot, illetve annak előzményeit, amikor a lutheri hitre történő áttérés megtörtént. Erre korábbi kutatásaink során nem tudtunk adatot találni. 20 Ld. erre: Zoványi, 1921. Újabban: Csepregi, 2011: 154–169., illetve a Honterus által a templomokban lévő művészi alkotásokról a magyarországi elképzelésekhez hasonló nézeteiről: Szegedi, 2006: 136–139. 21 ŠAP MMB Spisy No. 8690., 8740. 22 Ld. erre: Csepregi, 2013. Néhány példa: ŠAP MMB Spisy, No. 6083., 6700., 6735., 6761. 23 ŠAP MMPr Spisy, No. 2774. Johannes Ferber tábori káplán. 24 ŠAB MMK Spisy Fons 19. No. 42., ŠAB MMBy Protokollen Bd. 4c. pag. 139–140. 1538. szeptember 5., pag. 151–152. 1538. október 8. 25 AMK Collectio Schramiana No. 19225.; Kratsch, 1990: 19–26. H. Németh István
