Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 1. szám - Kilátó - H. Németh István: A városi reformáció kezdetei Egy tematikus hungarika körút eredményei és tanulságai

69 2‍0‍1‍9‍/‍1‍.‍ Az első erre utaló jelek szerint az 1530-as években a városi tanács megrendelésére a feltehetően elhagyott kolostor épületét kezdték bontani, hogy az innen nyert építő­köveket a plébániatemplom építésére használják fel. Ez még önmagában csak a he­lyi kat olikus egyház, pontosabban a szerzetesrendi hálózat meggyengülését mutatta volna. Két évtizeddel később azonban gyökeres változásokról számolnak be a szám­adáskönyvek. Amíg ugyanis korábban a helyi plébániára vonatkozóan semmilyen más bejegyzés nem található, az 1549/1550. évi számadáskönyvben teljesen új elem­ként jelent meg a tisztviselők között (sőt köztük is elsőként) a plébános, valamint az iskolamester. Utóbbi lehet, hogy természetes dolog, de a plébános fizetését csak úgy lehet elképzelni, ha a plébániát vivő személy már nem a helyi egyházi jövedel­mekből élt, hanem őt a helyi egyházi jövedelmeket szekularizáló városi tanács fizette. Ezt követően teljesen általánosnak tekinthetők azok a bejegyzések, amelyekben a helyi plébánost (most már akár helyi lelkésznek is nevezhetjük) a városi tisztviselők között elsőként sorolták fel. 26 Eredmények, tapasztalatok, további feladatok A kutatóutak során ezekre a legfontosabb, történeti szempontból is kiemelkedően érdekes és fontos momentumokra találtunk forrásokat, amelyeket digitalizáltunk is. Ezt természetesen nagy mértékben befolyásolta a helyi levéltár rendezettsége és a szlovák levéltáros kollégák segítsége. Ez utóbbi nélkül nem sikerült volna ilyen ered­ményre jutni, ezért ezt (különösen a kassai, bártfai, eperjesi, lőcsei, körmöcbányai, trencséni, szakolcai, pozsonyi és nagyszombati levéltárak munkatársainak) ez úton is hálás szívvel köszönöm. A szlovákiai levéltári kutatások egyik fontos kérdése azonban ezen utak során is megmutatkozott: jóllehet a nemzeti ellenérzések mind kevésbé tapasztalhatók, sőt a fiatalabb levéltárosok részéről semmilyen tanújelét nem láttam ennek, ezzel együtt mind kevesebb olyan levéltáros dolgozik ezekben az intézményekben, akiknek a latin, német és magyar nyelvű paleográfiai ismereteik kielégítőek, ezért hiányosságaik főként arra predesztinálják őket, hogy leginkább az 1920 utáni iratanyaggal fog­lalkozzanak. Ebben a helyzetben lassan hasonló szituáció alakul ki, mint a Fiumei Kormányzóság iratanyagának feldolgozásakor, amelynek során egykori kedves kol­légánk, Bősze Sándor kezdeményezésére és vezetésével a Somogy megyei levéltáro­sok segítették horvát kollégáikat. (E szakmai kapcsolat és munka az SML jelenlegi igazgatója, Polgár Tamás vezetésével tovább él.) Amennyiben mi magunk kutatni akarjuk ezeket a levéltári anyagokat, és kutathatóvá akarjuk tenni, a szlovák kollégák segítségére kell sietnünk, és a Magyar Királyság, a szlovákság és a magyarság közös állama időszakából fennmaradt iratok feldolgozását együtt kell elvégeznünk. 26 ŠAT MMT Prijmy a vydavky 1534., 1538., 1539., 1549/50. A városi reformáció kezdetei

Next

/
Thumbnails
Contents