Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 1. szám - Kilátó - H. Németh István: A városi reformáció kezdetei Egy tematikus hungarika körút eredményei és tanulságai
65 2019/1. E téren a források hiánya miatt még nehezebben lehet előrehaladni, de a 16. század első felének végrendeletei és a rendelkezésre álló igazságszolgáltatási iratok, illetve főként az erre alkalmas városi jegyzőkönyvek további támpontot nyújthatnak. 13 A magyarországi szabad királyi városok felekezetváltásának kulcskérdése e települések rendi különállása, önállósága. E városok esetében a szabad plébánosválasztás és a jus patronus jogának kérdése az egyházi önrendelkezés alapját jelenti. Ezek a jogok a Magyar Királyság szabad királyi városaiban a városi tanácsoknak lényegében önálló felekezetválasztásra adtak lehetőséget. 14 Az önrendelkezés mellett valóban jelentős szerepe volt a városi reformációban a német tartományokkal fenntartott szoros gazdasági és kulturális kapcsolatoknak. 15 A városok nagy része e háttérnek is köszönhetően a 16. század első harmadára majdnem mindenhol újhitű papot keresett, és ha szerencséje, valamint elég pénze volt, talált is. A magyarországi városok jelentős részét valóban a teljes felekezetváltás jellemezte; az eddig vizsgált területen a felső-magyarországi városok és az alsó-magyarországi bányavárosok esetében egyértelműen erről beszélhetünk. Kivételt Pozsony és Sopron képez, mivel esetükben nem ez történt. E két településen több tényező is abba az irányba hatott, hogy a római katolikus egyház helyzete (hatalmi szinten mindenképpen) fennmaradt. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy mindkét város igen közel esett Bécshez, így az uralkodói akarat sokkal jobban érvényesült, mint a Habsburg Monarchia (amiben természetesen a Magyar Királyság politikai szereplőként szintén részt vett) központjától távolabb eső helyeken. Ez még akkor is igaz, ha az alsó-magyarországi bányavárosok esetében teljes felekezetváltásról beszélünk, ahol pedig a nemes- és színesfémbányászat központjaként erősebb állami igazgatás érvényesült! Az állami, uralkodói akarat mellett ugyanis mint hatalmi tényező jelen volt Pozsony esetében a közigazgatásban is jelentős szerepet vállaló esztergomi érsek, míg Sopronban az egyházpolitikai tekintetben mindvégig jelentős tevékenységet végző mindenkori győri püspök törekvése. Sopron, illetve Pozsony és Nagyszombat esete azért emelendő ki, mert mindhárom városban a helyi evangélikus egyház alig, illetve csak a bécsi békét (1606) követően tudott teljes mértékben kifejlődni. Nagyszombat az esztergomi érsekség menekült székhelyeként erős katolikus befolyással rendelkezett. A helyi evangélikusság ennek ellenére a 16. században elég erős volt, sőt, a szakirodalom által feltárt források szerint a nagyszombati kereskedők nagy számban hoztak be evangélikus és református teológiai műveket német területekről. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy az evangélikus egyház hamar vereséget szenvedett, ami nem csupán a helyi evangélikus egyház korai megszűnésében, a római katolikus egyház primátusában, hanem a helyi katolikus egyházi intézmények 13 A végrendeletekkel kapcsolatos kutatásokra ld. Tózsa-Rigó, 2006: 113–159.; Tózsa-Rigó, 2007: 120–129. 14 Kubinyi, 1991: 26–46. Vö. Mihalik, 2014: 59. 15 Szűcs,1974: 409–435. Ennek kritikája: Szabó, 2009: 224–231.; Erdélyi, 2011: 25–56.; Csepregi, 2013: 208–209. A városi reformáció kezdetei
