Levéltári Szemle, 69. (2019)

Levéltári Szemle, 69. (2019) 1. szám - Kilátó - H. Németh István: A városi reformáció kezdetei Egy tematikus hungarika körút eredményei és tanulságai

66 L‍e‍v‍é‍l‍t‍á‍r‍i‍ ‍S‍z‍e‍m‍l‍e‍ ‍6‍9‍.‍ ‍ évf .‍ (egyetem, iskolák, jezsuita kollégium, nemesi konviktus stb.) jelentős számában is megmutatkozik. A levéltári anyag is ezt tükrözi, már csak azért is, mert az iratanyag egyébként kiváló levéltárosa, Jozef Šimončič katolikusként mintegy elrejtette az evan­gélikus iratokat. Ugyan nincs az evangélikus és református egyházra vonatkozó na­gyon jelentős levelezési iratanyag a feltárt levelek között, mégis kiemelkedik Wolfgang Guglinger ajánlkozó levele, amelyben a helyi lelkészi állásra jelentkezett. 16 A pozsonyi evangélikusság ennél jóval erősebb volt, de a város erős központi sze­repköre miatt, a katolikus hatások, de főként az állam beavatkozása folytán elsőként érvényesültek e városban a katolikus megújulás politikai jelei, azaz a városi tanács katolizálása. A városi levéltár mostoha sorsa ellenére kutatható, és a helyi evangéli­kusság történetének főként 16–17. századi részére sikerült is forrásokat gyűjtenem. Sajnos itt is érvényes a Nagyszombat esetében már elmondott jellegzetesség, amely szerint nincs olyan tétel, fasciculus a levéltári anyagban, ahol egy helyen megtalál­ható lenne az evangélikusokra vonatkozó iratok gyűjteménye. A nagyon sokféle, tematikusan sem homogén ladulákban kellett megtalálni az evangélikus egyházra vonatkozó adatmorzsákat. A felekezetváltás első jele a városokban az, ha újhitű pap érkezik, vagy a városi tanács, esetleg a tanács tagjai több időt töltenek azzal, hogy levelezés útján vagy sze­mélyes utazgatás árán találják meg a kiszemelt lelkészt (itt van szerepe a számadás­könyvek bejegyzéseinek). Ha azonban a kutató nem magasan képzett egyháztörté­nész, néha nagyon nehéz kiválasztani, hogy valóban újhitű-e a meghívott plébános! Ebben segítenek azok a jelek, megnevezések és levélformulák, amelyekre Csepregi Zoltán hívta fel a figyelmet könyvében. A „Gratiam et pacem…” vagy a „Gnad und Fried in Christo Jesu” levélkezdetek majd minden esetben biztosnak tekinthető je­lei annak, hogy a lutheri hitvalláshoz tartozó egyházi személy fordul a tanácshoz. A régebbi szakirodalom ugyanilyen biztos jelnek tekintette a „praedicator” vagy a „minister Dei” kifejezéseket is, ami a nagy többséget tekintve igaz, de mi magunk is találkoztunk olyan forrással, ahol kiderült, hogy az így megnevezett személy mégis katolikus volt. 17 Az alsó-magyarországi bányavárosok a magyarországi evangélikusok szempont­jából fontos helyszínek. A bártfai iratanyag feltárásakor kitűnt, hogy a bányavárosok tescheni és sziléziai kapcsolataiknak köszönhetően a korai reformáció lelkészellátá­sának forrásai, kiindulópontjai voltak! A selmecbányai levéltárban az 1527 és 1540 közötti levelezést, valamint a 16. századi egyházi vonatkozású iratokat tártam fel. 16 Sopronról ld. Payr, 1917: 71–81., 118–153. Pozsonyról: Schrödl, 1906: 65–100. A nagyszombati levél­tárról: Šimončič, 1978. 17 ŠAB MMŠ Spisy, 1530.07.03. Körmöcbánya város levele Selmecbánya város tanácsához a városok gyű­lésének összehívásáról. Uo. 1530.07.25. Körmöcbánya levele Selmecbányához Christoph Schreiber küldöttségéről. H. Németh István

Next

/
Thumbnails
Contents