Levéltári Szemle, 69. (2019)
Levéltári Szemle, 69. (2019) 1. szám - Kilátó - H. Németh István: A városi reformáció kezdetei Egy tematikus hungarika körút eredményei és tanulságai
62 Levéltári Szemle 69. évf . szabad királyi városok főként német nyelvű polgársága jelentős szerepet játszott a hazai reformációban. Luther téziseinek első hazai hirdetői is elsősorban közülük kerültek ki. Mária királyné maga is a lőcsei Johannes Henckelt és a budai Boldogasszonytemplom áldozó papi szolgálatát a királynééra felváltó Conrad Cordatust tartotta maga mellett papként, aki Luther híveként sürgette a katolikus egyház reformját. 6 A városok szerepe a reformáció terjedésében vitathatatlan, de felekezetváltásuk teljes feltárására még nem került sor. Csepregi Zoltán alapvető kötetében a szerző briliánsan bontotta fel az első újhitű prédikátorok kapcsolatrendszerét és mutatta be teológiai elemzése által egyedülálló módon a hittérítők eszmei hátterét és forrásait. A kötet jelenti az első komoly kiindulópontot arra vonatkozóan, hogy további vizsgálatok segítségével immáron a befogadó közösség felől közelítsünk a téma felé. 7 A német tartományok városainak áttéréséről több feldolgozás áll rendelkezésre. Megállapításaik, módszertani elemzéseik a volt magyarországi szabad királyi városokban végbement hasonló folyamatok kutatása számára is mérvadóak. 8 A német történetírás – a hagyományos szerepkörű, főként intézmény- és mentalitástörténeti vizsgálatokon túl – az utóbbi három évtizedben főként a reformációs folyamatok kiindulópontjai alapján különböztetnek meg felekezetváltási jellegzetességeket. Egyrészt a társadalom alsóbb egységei felől közelítő Peter Blickle a városi reformációt „communis opinio”-ként, vagyis egyfajta polgári kezdeményezésként vagy községi reformációként (a község jelentését itt a polgárok közösségére értve) értelmezte. 9 Ez nem veszi figyelembe a társadalmi rétegek közötti különbségeket, hanem a társadalom felől érkező igényként jeleníti meg a vallásváltás folyamatát és kezdeményezését. Ezzel összefüggésben az ún. Ratsreformation, azaz a tanács által diktált felekezetváltás a polgárság és főként a céhes polgárság felől érkező igényeket kiszolgálva döntött a váltás mellett. Ebben az esetben a városi elit nyíltsága volt a válasz az új tanítások irányában. A „népi” és a „tanácsi” reformáció (Volksreformation, Ratsreformation) így közösségi döntésként jeleníti meg a vallásváltást, amely során a városi lakosság felől érkező kívánalmak utat találtak a városi eliten belül is. 10 Kutatóútjaink A kutatások folyamán igyekeztünk az összes, ma Szlovákiában fekvő szabad királyi városi levéltárat meglátogatni, és a lehetőségekhez képest teljes gyűjtést végezni. Emellett több helyen meglátogattuk a helyi evangélikus gyűjteményeket (jellemzően 6 Csepregi, 2005: 44–55.; Csepregi, 2007: 59–72.; Csepregi, 2001: 65–72.; Csepregi, 2013: 56–126. Henckel kikérésére lásd: AMK Schw. No. 1239., 1371., 1430. 7 Csepregi, 2013. Ld. még: Erdélyi, 2011. 8 Összefoglalóan ld. Molnár, 2005: 9–13.; Kármán, 2011: 37–41.; Kármán, 2013: 27–40. 9 Blickle, 1987. Összefoglalóan: Blickle, 2015: 87–112. 10 Schilling, 1979: 235–329.; Mörke, 1983.; Brady, 1997. H. Németh István
